zsörtöl
zsörtöl tárgyatlan ige -t, -jön (ritka, népies)
Zsörtölődik. Az öreg örökké zsörtöl. Mit tátjátok itt a szájatokat, mit vagytok itt láb alatt, gyerekek – zsörtölt az anyóka. (Mikszáth Kálmán) Még nem akarok meghalni – felelt csendesen Péter, s szinte megsajnálta a szegény öregasszonyt, aki e mai napig ha zsörtölt is vele, de tagadhatatlan, hogy szerette. (Móricz Zsigmond)
zsörtölés; zsörtölő.
