~ AKODIK
~ AKODIK, (ak-od-ik) ösz. igeképző, melynek hangrendileg párhuzamos társa ekědik, t. i. amaz mély, emez magas, egy szótagból álló gyök vagy törzsigéhez járulván. A d némely igékben a szervileg rokon sz, z-vel váltakozik, p. marakodik marakoszik, várakodik várakozik, verekědik verekěszik, törekědik törekěszik, gyülekědik gyülekězik. Képez gyakorlatos visszaható vagy benmaradó cselekvésü középigéket. Szoros képződési és érteményi viszonyban áll vele a gyakorlatos átható cselekvőket képező ogat, hangrendileg öget, ěget, mint ezen tábla mutatja:
tol-ak-od-ik,
tol-og-at,
ver-ek-ěd-ik,
ver-ěg-et,
vált-ak-oz-ik,
vált-og-at,
ért-ek-ěz-ik,
ért-ěg-et,
mar-ak-od-ik,
mar-og-at,
tör-ek-ěd-ik,
tör-ög-et,
bont-ak-oz-ik,
bont-og-at,
költ-ek-ěz-ik,
költ-ög-et,
von-ak-od-ik,
von-og-at,
köt-ek-ěd-ik,
köt-ög-et,
tilt-ak-oz-ik,
tilt-og-at,
önt-ek-ěz-ik,
önt-ög-et.
Ezen táblából kitetszik, hogy a) az áthatók gyakorlatos képzője og, ěg, ög, a viszszahatóké párhuzamos ak, ek, vagyis amazokban az önhangzók zártneműek, emezekben nyiltak, amazokban lágy, emezekben kemény torokhang uralkodik, b) az áthatók cselekvési képzője at et, a visszahatóké od, ěd, (csak tájejtéssel öd), vagyis, amazokban az önhangzók nyiltak, emezekben zártnemüek, azokban a keményebb nyelvhang t, ezekben ennek lágyabb társa d viszi a szerepet, és így az átható és visszaható igék ezen nemei között az illető hangokra nézve fordított viszony áll: og-at, ak-od; ěg-et, ög-et, ek-ěd: o a; a o; g, k; t, d; ě, ö, e; e, ě (ö).
Az átható ogat, társaival együtt ezt jelenti: a gyök vagy törzsige által jelentett cselekvést gyakran, ismételve többször teszi, p. marogat = ezen cselekvést mar, gyakran elköveti máson, kötöget = valami kötést gyakran ismételve tesz, vagy ezen cselekvést többeken végrehajtja. A visszaható akodik ekědik érteménye pedig több árnyalatu. a) A kiható cselekvés külső visszahatása a cselekvőre, p. marakodik valakivel = valakit marogat és marogattatik töle; marakodnak az ebek, midőn egymást marják; nép közé tolakodik = az előtte, útjában álló embereket tologatja és viszont tologattatik tőlök. b) A kiható cselekvés belső visszahatása, mely mintegy önmagából fejlik ki, p. szánogat valakit = gyakran szánja, szánakodik valakin = a szánogató részvét miatt szenvedő állapotban van; értěget valamit = hovatovább világosabban érti, belátja, fölfogja, értekezik valamiről = azon czélból ír, beszél, tanácskozik, kérdezősködik, hogy valamiről tudomása legyen; tanogat valakit = gyakori tanítással oktat, tanakodik magában = valamely kétes, kérdés alatt levő dolog vagy teendő fölött mintegy önmagát tanogatja, oktatgatja. V. ö. ~ KODIK, ~ KĚDIK, ~ KÖDIK.
