ALIGMULT
ALIGMULT, ösz. fn. Az igeviszonyításban a cselekvés, szenvedés, vagy állapot azon időviszonyát jelenti, mely szerint az félig mintegy elmult, félig pedig folyamatban van, honnan félmultnak is neveztetik. Mily alak fejezi ki nyelvünkben az aligmultat, még vita alatt van. Némely nyelvészeink szerint az, melyet a régiek történeti mult kitételére használtak volna, pl. jár-ék, jár-ál, jár-a, ül-ék, ül-él, ül-e. Mások szerint pedig azon összetett alak, melynek első alkatrésze az alapige jelene, a másik pedig a van ige multja: vala, pl. járok vala, ülök vala, melyben t. i. a jelen és múlt egyesítve vannak. V. ö. MULT IDŐ.
