ÁRMÁNY
ÁRMÁNY, (ár-mány vagy ár-t-mány) fn. tt. ármány-t, tb. ~ok. Őseink által a pogány hittel behozott régi szó, mely gonosz szellemet, ártalmas istent jelent, ki minden jót gátolni törekszik. Átv. am. cselszövény, mások kárára, veszedelmére törekvő furfangosság.
Többek véleménye szerint egy a persa ahriman vagy ahraman vagy ahrman vagy ahrima szóval, melynek megfelel a zendben: anhrómainju am. roszat forraló vagy ártó szellem.
