BEJÁR
BEJÁR, (be-jár) ösz. önh. és áth. 1) Több ízben, gyakran, ismételve bemegy, be szokott menni. Bejárni a szinházba, a megyei gyülésekre. A falusiak vásárra bejárnak a városba. 2) Tájszólás szerint: kocsin, szekéren behajt valahová. Bejárni a vendégfogadóba. Bejárni a kocsiszin alá. Bajárni négy lovas hintón az udvarra. Kocsis, ide járj be, ne oda. 3) Áthatólag am. bizonyos tért, vidéket beutaz. Bejárta Tolnát, Baranyát, Ungot, Berket (= Bereget). Bejárni az országot. Bejártam az egész várost. Különösen látogatás végett, vagy más ügyben többekhez egymás után elmegy. Bejárni az urakat, a bírákat. Bejárni a boltokat, a kávéházakat, a nevezetesb intézeteket. Meghivás végett bejárni valamely testület tagjait.
