CSAHOLÁS
CSAHOLÁS, (csah-ol-ás) fn. tt. csaholás-t, tb. ~ok. 1) Kutyaugatás, különösen midőn vad után jár, vadat szaglász. Kopók, vizslák csaholása. 2) Átv. ért. s köznépies nyelven: fecsegés, locsogás, haragból, boszuságból kiáltozás, de csak olyan, melytől senki sem fél. 3) Tűzkiütés, aczél és tűzkő által.
