ESZTENDEI
ESZTENDEI, (ezten-idői, l. ESZTENDŐ) ösz. mn. tt, esztendei-t, tb. ~ek. Esztendőre való; esztendeig tartó; egy esztendőben létező. Esztendei fizetés, bér. Esztendei takarmány. Esztendei munka, utazás. Mult esztendei termés. A régieknél eléjön esztendős helyett is. „Mikoron volna tizennyolcz esztendei embör.” Nádor-cod.
