FOGYAT, (2)
FOGYAT, (2), (fogy-at) fn. tt. fogyat-ot. Személyragozva: fogyatom, fogyatod, fogyata, v. szokottabban: fogytam, fogytod, fogyta. Állapot, midőn valami fogy. Hold fogyta. A bor már fogytán van. Becsület fogytáig maradni valahol. Életem fogytáig vagy fogytomig el nem hagylak. Fogytiglan. Fogyton fogy. Finnül puutet am. fogyatkozás. V. ö. FOGY.
