HÁBORÍT
HÁBORÍT, HÁBORIT, (háb-or-ít) áth. m. háborít-ott, htn. ~ni v. ~ani. A régieknél: háboréjt, háborojt. „Megháborejtotta a népet.” (Münch- cod.). „Az részögség .... főnek megháborojtója (Góry-cod.). 1) Nyugtalanít, csendet, békét zavar, haragít. Népeket háborítani. Szivet, lelket háborítani. Felháborítani maga ellen valakit. Megháborítani a jó embert. 2) Kever, émelyít. Gyomrot háborítani holmi rosz étellel vagy undoksággal.
