HAVAS, (2)
HAVAS, (2), (mint föntebb) fn. tt. havas-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Magas hegy, melynek tetejét vagy mindig, vagy az év legnagyobb részében hó födi. Németújhelyi havas. Kárpáti havasok. Erdőszeti, s vadásznyelven oly magasságu hegyláncz is, melynek ormain megszünt a fatenyészet, habár azt örök hó nem fedné is.
