IZGALOM
IZGALOM, (iz-og-al-om) fn. tt. izgalmat, harm. szr. izgalma. Általában a kedélynek valamely izgatottsága. Különösen társaságot nyugtalanitó, csendet zavaró, kedélyeket háborgató, s folytonosan működésben levő lázongás, zavar. Lázitó beszédek által izgalomba hozni, izgalomban tartani a népet. Az egész város, ország izgalomban van.
