KIERESZT
KIERESZT, (ki-ereszt) ösz. áth. 1) A zárva kötve, fogva tartottat, szóval, bennlevőt szabadon menni engedi, kibocsátja, kiküldi. Kiereszteni a barmokat az akolból, ólból. Kiereszteni a baromfiakat a ketreczből, a madarakat a kalitkából. Kiereszteni a gyermekeket az iskolából, a rabokat a börtönből. Kiereszteni valakit a külföldre. Kiereszteni kézből a gyeplőt. Kiereszteni a vizet. Hordóból kiereszteni a vizet, am. kifolyatni. 2) Tárgyeset nélkül am. utazás vagy mezei munka alkalmával etetés végett kifog. Délfelé jár az idő, már kiereszthetünk. Állj meg kocsis, itt jó legelő van, kiereszthetsz. Mondják ezt a pásztorok is, midőn nyájaikkal kiindulnak. Kieresztenek a csikósok, gulyások. Kieresztettek a méhek, am. ki- v. elrajzottak. Fürgeteg közelít, most ne ereszszünk ki. 3) Átv. ért. mondjuk beszélőről, midőn valamit, mintegy titok gyanánt kimond. 4) Átv. ért. olvaszt, kiolvaszt. Kiereszteni a szalonna zsirját (németes kitétel, mint az ,auslassen‘ forditása). 5) Kiereszteni a szűkre varrt ruhát, am. kibővíteni.
