KIHOZ
KIHOZ, (ki-hoz) ösz. áth. Minthogy hozni am. valamit távolról közelre, onnan ide szállítani; valamint vinni am. közelről távolra, innen oda szállítani: tehát kihoz am. valamit, ami bizonyos távol térben rejtve, zárva volt, onnan kiveszi, és ide szállítja, vagy valakit, aki valahol benn tartózkodott, magával onnan ide hoz. Hozd ki a pipámat am. nekem, ki most künn vagyok, hozd ide a pipámat, mely ott benn vagyon. Ha eljösz hozzám a falura, hozd ki magaddal nődet is, am. hozzám, aki most falun künn vagyok, hozd ide nődet is, ki ott benn van a városban. V. ö. HOZ és VISZ. Átv. ért. mondják az okoskodó észről, illetőleg személyről, midőn bizonyos előzményekből, több különös körülmények- vagy esetekből valamit általában következtet, s mint eredményt állít elé. Mindezekből azt hozom ki, hogy követelésed jogtalan. (Inducere).
