KISZAKASZT
KISZAKASZT, (ki-szakaszt) ösz. áth. 1) Valamit tövöstül, gyökerestül kihúz, kiránt. Kiaszakasztani az elültetett virágot, csemetét. 2) Valamit koptatás, metszés, vágás, tépés, s egyéb erőszak által kilikaszt. Kiszakasztani térden a nadrágot. 3) A sütni való megkelt tésztát darabokra szakgatva kenyérré, czipóvá stb. gömbölygeti. 4) A gulyából, ménesből egy falkát különválaszt. Négy tinót az ökörgulyából kiszakasztani. 5) Átv. ért. valamely érzelmet kiírt kebeléből. V. ö. SZAKASZT.
