KÖZÜL
KÖZÜL, (köz-ül) ih. Köz szokás szerént közől helyett használtatik (az első tagban többnyire nyomatékozva két zz-vel, épen úgy mint ‘közzé’); de ez értelemben nem szabatosan, mert nyelvhasonlat szerént közül annyit tenne, mint közön, közben, közhelyen, valamint különbség van az alól és alul, fölől és fölül között; t. i. ezek elül hátul, alul fölül, kivül belül, valaminek helybeli állását fejezik ki, s megfelelnek ezen kérdésre: hol? Ellenben ezek: közől, alól, fölől, megől helytől távozást jelentenek, s e kérdésre felelnek meg: honnan? Egyébiránt jelen alakjában, am. köz gyanánt, közképen. Elválasztó közül árkot húzni. Tagosztály után közül hagyott marhajárás. Közül-akarattal, nyomatosabban am. közakarattal.
„Pogány török a Moraván
Érkezik új haddal
Most vitézek! hajós népek!
Közül akarattal.”
Érkezik új haddal
Most vitézek! hajós népek!
Közül akarattal.”
| Arany J. |
