KÜLÖNBEN
KÜLÖNBEN, (kül-ön-ben) ih. 1) Máskép, nem azon módon, mint a többi rokonnemüek. Ezen könyveket különben kötötték be, mint a többieket. Nincs különben ráhagyó bizonyitás, am. úgy van. 2) Jelesebben, kitünőbben. Reméllem, hogy különben viseled magadat, mint eddig. 3) Élünk vele ellentéti kapcsolatul, s am. ha az nem történik, ha a dolog máskép üt ki, pl. Megtedd, amit mondottam, kölönben jaj neked. Segits rajtunk, különben elveszünk. 4) Egyébiránt, többire nézve; mely esetben kivételes jelentéssel bir, pl. Mogorva emberkerülő, különben nem bánt senkit. E háznak tetője idomtalan, különben jól van építve.
