LEHÚZ
LEHÚZ, (le-húz) ösz. áth. 1) A bizonyos magasságon levő testet úgy húzza, hogy alájöjjön vagy hajoljék. Lehúzni az asztagról néhány kévét. Lehúzni valakit a szekérről. A sok gyümölcs lehúzza az ágat. Valakit huszonöt bot alá lehúzni, am. lefogni. Húzd le! am. fogd le. A sok koldus majd lehúzza az embert, azaz legtolakodóbb módon kéri, sürgeti. 2) Valamely testen levő ruhát, burkot, bőrt, héjat stb. lefejt, lebont, leránt. Tolongásban lehúzták róla a köpenyt. A döglött lóról lehúzni a bőrt. A fűzág nyirkos héját lehúzni. Lehúzni a nadrágot, csizmát, sarut, am. levetni, vagy erőszakkal levenni. Átv. ért. bizonyos menynyiségből vagy járandóságból egy részt elvesz. A jövedelemből lehúzni a költséget. A szolga béréből lehúzni az eltörött edények árát. A nyugdíjból havonként adósság fejében lehúzni néhány forintot. V. ö. HÚZ.
