LETELEPĚDIK
LETELEPĚDIK, (le-telepědik) ösz. k. Mondjuk egy vagy több emberről, midőn idegen helyről jövén valahol azon végre száll meg, hogy ott vagy állandóan lakjék, vagy legalább tartósabb időig mulasson. Őseink hosszú vándorlásaik után a mai Magyar- és Erdélyországban telepedtek le. A Béla király alatt béjött kunok a Tisza környékén telepedtek le.
„Szittyiából kiindúlának,
Hogy e földre kijövének,
Istentől kísértetének,
Erdélységben letelepedének.
Hogy e földre kijövének,
Istentől kísértetének,
Erdélységben letelepedének.
| Régi történelmi versezet, a mohácsi vész utáni korból. |
| (Csáti Demetertől). |
Néha szükebb ért. am. utazás, menés közben egy időre valahol megszáll, hogy pihenjen, vagy étkezzék, vagy akármely más okból. A hadjáró seregek egy dombon telepedtek le. Az erdőbe érvén egy terepély fának árnyékában letelepedtünk. A baromőrök letelepednek a tűz körül.
„Ott azért ételhöz vitézek mindnyájan
Letelepedések nagy hálaadással.”
Letelepedések nagy hálaadással.”
| (Ének a kenyérmezei diadalról. Írta 1569-ben |
| Temesvári István.) |
V. ö. TELEPEDIK.
