MEGGYFA
MEGGYFA, (meggy-fa) ösz. fn. Molnár A. szótárában cerasus. Diószegi füvészkönyve szerént a húszhímesek seregébe, és egyanyások rendébe tartozó csontáros gyümölcsü fák egyik neme (pruni species), mely alá a cseresnyefa is tartozik; Gönczy Pál pedig az egész nemnek ,cerasus’ és magyarul szintén ,meggy’ nevet ad. Ezek szerént meggyfák neve alatt értetnek azon csontárgyümölcsü fák, melyeknek csészéji ötmetszésüek, (metszései láncsásak, némely fajokban hátratüremlettek), csontárjaiknak (melyek gömbölyűek vagy szívformák) makkja csonthéju, nemlikacsos, kétfelé váló, választékja kevessé tetszik ki. Vannak cserjefajai is. E nem alá tartoznak, mint ismertebbek Zelnicze meggy (prunus padus, Gönczy P. szerént cerasus padus), máskép köznépiesen: kutya v. vad, v. gerezdes cseresnye; továbbá sajmeggy, melynek cserjéje alacson, máskép: törpe cseresnye (prunus mahaleb, Gönczy P. szerént: cerasus mahaleb); borostyán-meggy (laurocerasus); cseplesz-meggy (chamaecerasus); borízű meggy (prunus cerasus, Gönczy P. szerént: cerasus acida, magyarul: savanyú meggy), ez maga a közönségesen úgynevezett ,meggy’, melynek virágzó ágai ernyőforma bokrosak, két, négy s többvirágúk, bokrai rövid kocsányon állanak, levelei tojáskerek-láncsásak, kopaszok, simák, gyümölcse vörös vagy feketés, s ízre leginkább savanyú. Kitünő nemes fajtája a spanyol meggy; cseresnye meggy, (prunus avium, Gönczy P. szerént: cerasus dulcis, magyarul: édes meggy), mely maga a közismeretü kerti cseresnye.
Mi a ,meggy’ szónak eredeti jelentését illeti, gyöke rokonnak tekinthető vagy a bogy, mogy gyökökkel (bogyó, mogyoró szókban); vagy pedig a méz (szanszkritul: madhu) és mezga, mézga szókkal, mert ezen nemü fákból legtöbb mezga forrad ki, mely mind szinére, mind ízére nézve némileg a mézhez hasonló. Így kapta nevét a nyirfa is azon bőséges nyiroktól, melyet kivált tavaszkor, magában rejt, így a szurkos fenyő a szuroktól. Ha figyelembe veszszük, hogy a z és d mint rokonhangok más nyelvekben is, nemcsak a magyarban, fel szoktak cseréltetni, nem hibáztathatjuk azokat, kik e szót így is írják medgy, mintha gyöke volna med, melyből lett med-i, med-j, végre medgy, meggy. Sőt gyökül med (= ned) is vétethetik, a midőn medi = medj nedvvel bővelködő gyümölcsöt jelentene.
