MEGJŐ
MEGJŐ, MEGJÖN, (meg-jő v. ~jön) ösz. önh. 1) Általán, a távolban levő bizonyos helyre és időre megérkezik. A várt vendégek megjöttek. 2) Azon helyre, honnan elment, visszatér. Estére megjön atyám a városból. Ki kell mennem, de nem sokára megjövök. Fiam megjött a katonaságból. Tavaszszal megjönnek a fecskék és a gólyák. „Kobakhoz két szolgabirót küldettem, még mögh nem jöttenek.“ Levél 1557-ből (Szalay Á. 400 m. l.). Néha mondják eltévedt, vagy elveszett jószágról, midőn visszakerül, máskép: eléjön. Átv. ért. megjön az egészség, megjön a kedv, megjön az esze, az okosság is idővel jön meg. V. ö. JŐ.
