MEGMUTAT, (meg-mutat) ösz. áth. 1) Bizonyos intő jel által ráutasít valakit valamire. Az idegennek megmutatni az utat, a keresett utczát, házat. 2) Másnak elébe terjeszt valamit, hogy lássa, hogy megismerje. Megmutatni a régiségek gyűjteményét. Az orvosnak megmutatni a sebet. E drága kincset csak nektek mutatom meg. Mutasd meg azon levelet, melyet külföldről kaptál. 3) Valamit bebizonyít, vagy köz tudomásra hoz. Mutasd meg, hogy állításod igaz. Megmutatom, mit vagyok képes tenni. Most az idő megmutatnod, ha bátor ember vagy-e? „Amik abban az 17 conditiókban vannak, jó értelemmel, kivánjuk megtartását; kit az ő idejében s módja szerént készek vagyunk meg is mutatni.“ (gr. Eszterházy M. nádor Rákóczy Györgyhöz. 1644-ből).
„Mutasd meg, hogy hol van itt tökéletlenség,
Nagyobb jóság, haszon, vagy egyenetlenség.“
Bessenyei.
„Kimenjünk a várból, és ott megmutassuk,
Kik voltunk éltünkben, most is azok vagyunk.“
Zrinyi.