MIÉNK
MIÉNK, MIENK, (mi-é-nk) Birtokragos személyes névmás, mely több személynek egy közös birtokát jelenti, pl. ez a ház a miénk, am. ezen ház birtoka többünket illet. Ha a birtok is több: miěink v. mieink. Ezek a házak a mieink. Fölveszik a névragokat: mienknek és mieinknek, mienktől, miěnkbe, mienkből stb., pl. nem csak a ti lovatoknak lett csikaja, hanem a mienknek is. A ti szőlőtöket is elverte a jég, a mienket is. A ti házaitokba szállásolják a katonákat, nem a mieinkbe; sőt a birtokos é-t is: miénké, pl. ez a kalap nem a ti embereteké, hanem a miénké. Eredetökre nézve három részből állnak, ú. m. mi (első személy többese), é v. e, és éi v. ei (birtokragok), nk (szemelyrag). V. ö. ÉN és Előbeszéd 162. lap.
