MÍG
MÍG v. MIG, (mi-ig) kötszó, melynek a viszonymondatban nyilván vagy hallgatólag megfelel az addig. A mig azon mondatot vezérli, mely az állítmánynak, mint föltételnek bizonyos időig való tartására vonatkozik, pl. addig verd a vasat, mig tüzes (Km.). Iparkodjál, míg erőd van. Mig boldog leszesz, barátid is lesznek. Nem megyek innen, míg el nem parancsolnak. Míg a világ s az örök, a székelyeknél divatozó nyomatékos mondat e helyett: soha sem. Kérdőleg is ,meddig’ helyett:
„Míg akartok veszteg lennie,
És rajtam ily veszélt tetetni?
És rajtam ily veszélt tetetni?
Katalin verseslegendája.
A ,míg’ szó öszve van téve a dolgot jelentő mi és határt jelentő ig alkatrészekből: mi-ig, s a két i öszvehuzásával: míg; a hosszú í pedig, mint a legtöbb esetben, röviden is ejtethetik: mig. Az -ig rag valamint más szónál, úgy itt is fölveszi a len toldalékot míglen. A régieknél néha találjuk helyette menig és mennyég szókat, mindkettő am. mennyiig. Egyébiránt V. ö. MÉG, és ~IG.
