MUSTÁRMAG
MUSTÁRMAG, (mustár-mag) ösz. fn. 1) A mustár nevü növénynek apró magvai. V. ö. MUSTÁR. 2) Veszszőből font korbács, melylyel Apró-szentek napján az ismerősöket, különösen gyermekeket tréfából megsuprikálják, azon kivánattal, hogy kelésesek ne legyenek. Mátyusföldön ezt husvéthétfőn szokták tenni. A névhasonlat vagy onnat van, mert valamint a mustármagból készített tapasz égeti a bőrt, hasonlóan a vesszőkorbács is: vagy pedig mustár, és mustra v. mustrál szójátékul használtatnak, mintha ,mustármag’ helyett ,mustrálmag’-ot akarnának értetni. T. i. a Közmondások könyvében ezt irja Erdélyi János „Aprószentek napján el szokták küldeni a gyermekeket szomszédba és tovább mustármagot kérni. A háziak már tudják, mi az, és elővevén rekettyeveszszőből font korbácsaikat, a kérő gyermeket jól elverik, mert közhit szerént ez használ az egészségnek; de fő dolog benne annak kiábrázolása, hogy vessző nélkül alig lehet gyermeket nevelni, vagyis szükséges neki a mustrálás; innen a közmondás: a ,mustármag’ról’ (kikapta a mustármagot), szójátékkal.
