NÉMELY
NÉMELY, (né-mely) ösz. határozatlan személy- és tárgynévmás, tt. némely-t v. ~et, tb. ~ek. Nem mind, hanem csak kevés számmal az egészből. Némely népfajok fehérek, némelyek feketék, némelyek olajszinűek. A mult hóban némely napok melegek; némelyek hűsek voltak. Ellentétei: mind, vagy egy sem, tehát, számra, sokaságra vonatkozik. Előtétül fölveszi az egy szót: egynémely, különösen midőn személyt illet. A régieknél helyette, személyről értve, igen sokszor néki szót találjuk (l. NÉKI), de ugyan őnálok ily viszonyban eléjön ,némely’ is. „Némelyek ke(dég) ő közőlök.“ (Tatrosi codex). „Kéri vala őtet némely a levalták közől.“ (Ugyanott). „Mondá egynémely (quidam) ő neki.“ (Ugyanott). Egyébiránt V. ö. NÉHA.
