NÉMÍT
NÉMÍT, NÉMIT, (néma-ít) áth. m. némít-ott, par. ~s, htn. ~ni v. ~ani. Némává tesz; eszközli, hogy valaki szót se szóljon; elhallgattat. Leginkább átv. értelemben s el igekötővel használtatik. Erős okok által elnémítani a vitatkozó ellenfélt. Elnémítani a rágalmazókat. Elnémítani az ellenség álgyújit.
