NYUGTATÓ
NYUGTATÓ, (nyug-tat-ó) mn. és fn. tt. nyugtató-t. Aki vagy, ami nyugtat, akár testi fáradságra, akár kedélyi háborgásra vonatkozólag. Munkásait nyugtató gazda. Lovait nyugtató kocsis. Félénket nyugtató szavak. Főnevül használva jelent személyt, ki iromány által bizonyítványt ad bizonyos tartozásnak megtörtént lefizetéséről, továbbá, magát az ide vonatkozó irományt, mely máskép: nyugta, v. nyugtatvány.
