ROSTAAL
ROSTAAL, v. ROSTAALY, v. ROSTAALJ, (rosta-al, v. rosta-aly, v. rosta-alj) ösz. fn. Általán, a rosta hézagain áthullott szemét, polyva, s más idegen nemű részek. Különösen itt-ott holmi apróbb soványabb gabonaszemekkel, ocsuval vegyített polyva; máskép: rostahulladék. Rostaalyt v. (elválasztva) rosta alját adni a baromfiaknak.
