SZEPE
SZEPE, (szep-e) mn. tt. szepét. Szabó Dávid és Cserei Elek szerint a székelyeknél am. szőke. Ferenczi János pedig igy értelmezi (Tájszótár 344. l.): „Ha a fehér vagy szürke lovon sárgás fekete pettyek kezdenek lenni, akkor nevezik a ló szinét szepének.“ E másod értelemben rokon a szintén pettyeket jelentő szeplő szóval. Ez értelemben legközelebb áll a szepe szóhoz a mongol szeb (souillure, tache sur le visage, sur les habits); továbbá hasonló hozzá Vámbéry szerént a csagataj szepke (egyes csepp vagy folt, szeplő), szep-mek (csepegtet-ni).
