VÁRMEGYE
VÁRMEGYE, (vár-megye) ösz. fn. 1) Eredetileg, országunknak bizonyos várhoz tartozott, s arról nevezett kisebb nagyobb tartományi területe. S igaz ugyan, hogy több vár, mely utóbb megyei székhely lőn, már Árpád korában s általán Szent István előtt fennállott, de a megyerendszernek mint részint honvédelem alapjának, részint a közigazgatás fő közegének eredetét jeles történetiróink Szent István első királyunknak tulajdonitják, ki több vármegyére osztotta fel birodalmát, s főnökökül úgy nevezett megyeispánokat (comes parochianus) rendelt. Későbbi időkben a legujabb korig (pl. az 1848. V. tcz. elszámlálása szerént) némely hatósággal biró kerületeken és határ- s más vidékeken kivül, miután némelyek törvényhozásilag már előbb egyesíttettek, a magyarországi vármegyék száma, a szorosan vett erdélyieket ide nem értve, de a 3 szlavoniaiakkal 52, a horvátországiakkal 55, az erdélyiekkel (a székek s vidékek kivételével 63. Dunán inneni és túli, Tiszán inneni és túli vármegyék. Pest, Pilis és Zsolt törvényesen egyesült vármegyék, Bács és Bodrog, Gömör és Kis Hont, Heves és Szolnok egyesült vármegyék. Terjedelemre legnagyobb Bihar, legkisebb Torna vármegye. 2) Régebben az ily területen lakott, vagy birtokos, és a nemesi osztályhoz tartozott személyek egyeteme, mint testület. Vármegye gyülése, tisztújítása. Ma főleg csak közigazgatási ügyekben működő testületet képez, s tagjai részint a nagyobb adófizetők személyesen, részint a több adófizetők közől választott képviselők, s a választási jogra bizonyos legkisebb adómennyiség vétetik alapul. E testület (bizottság) választja a tisztviselőket is. 3) Régebben az ily területen lakott nemesség kebeléből, s annak egyetemi többsége által választattak bizonyos időszakokban a megyei biróságok is, u. m. alispánok, szolgabirák, esküttek, mint a megyei törvényszéknek ezekből álló egyik része. A másik részét a táblabirák tették, kiket a főispán nevezett volt ki. Ma a biráskodás egészen el van különitve a közigazgatástól, s a rendszerénti birákat ministeri ellenjegyzés mellett a király nevezi ki, kik fegyelmi eljárás nélkül el nem mozdíthatók stb.
