Abd ur Rámán,
Abd ur Rámán, 1. arab helytartó Spanyolországban. Vitézsége által kitünt a toulousei csatában (721) s 731-ben roppant sereggel pusztította Aquitániát és Burgundiát. Végre azonban Martell Károly, a frankok majordomusa, megverte a Tours és Poitiers között vivott hét napi csatában (732) ahol A. maga is elesett. - 2. A. el Dakhel (a menekült), Kordova első kalifája, Muavija fia. Az Omajjádok kiirtása alkalmával (750) egyedül ő menekült az Abbasszidák gyilkoló vasa elől. Sok veszedelem és kaland után Spanyolországba ért, ahol 755. a kordovai kalifátust alapította. Számos lázadást kelle levernie, mig végre 786-ban egész Spanyolország ura lett. Vitéz, művelt és nemeslelkü uralkodó volt. Az ország jólétére törekedett. Alatta épült a kordovai nagy mecset. Megh. 788 okt - 3. A., marokkói szultán, szül. 1778 nov. 18., meghalt 1859. Nagybátyját Mulej-Szulejmánt 1823-ban követte a trónon. Marokkónak független törzseit nem birta meghódítani. 1828-ban az osztrákokkal, Abd el Kader idejében pedig a franciákkal volt háboruja. Fia és utódja Szidi Muhammed, szül. 1803. - 4. A., afgán-emir, Afzul-khán fia, született 1830. Apjával és nagyapjával szerencsésen harcolt Sir Ali, a törvényes emir ellen. Azonban 1868-ban megveretett s Oroszországba menekült. Mint orosz nyugdijas Szamarkandban élt. De midőn Jakub-khán (Sir Ali fia) gyengének bizonyult, az angolok őt tették meg uralkodónak 1880 jul. 22.
