Acetaldehid
Acetaldehid (Acetaldehyd), a legközönségesebb és legjobban ismert aldehid, úgy hogy már az aldehid elnevezés alatt is az A.- t értik (l. Aldehidek). Képződik a közönséges borszesz enyhe oxidálásakor, amikor is a borszesz I. rendü alkoholcsoportjából a 2 hidrogén vizzé alakulván kiesik:
CH3.H2.OH+O=CH3.CHO-+H2O.
Liebig jelölte e vegyületet aldehid névvel az al(kohol)dehyd (rogenatum) szókkal jelölni akarva, hogy az miképen képződik az alkoholból. Tisztátalan állapotban Döbereiner állította elő először 1821-ben; későbben Liebig vizsgálta meg pontosabban. Előállítása úgy történik, hogy alkoholt kénsav és barnakővel v. kénsav és krómsavas káliummal melegítnek, amidőn jó hütés mellett a szedőben tisztátalan aldehid gyül össze; e tisztátalan készítményt megolvasztott klórkalciummal néhány napig zárt edényben állani hagyják, majd újból ledesztillálják; az így kapott aldehid már meglehetősen tiszta, mivel a klórkalcium a borszeszt és vizet visszatartja. Az aldehid ammoniával és savanyu kénessav-sókkal szépen kristályosodó s így igen tisztán előállítható vegyületeket ad; e vegyületek elbontása utján a legtisztább aldehid nyerhető. A nyers borszeszt tisztítva faszénen is szürik át, amidőn oxidáció folytán aldehid képződik, ezért e szürt borszesz ledesztillálásakor az első részletekben sok aldehid van és manapság a legtöbb közönséges aldehidet e desztillátumból kapják, azt újból frakcionált desztillálásnak alávetve. Szintelen, könnyen mozgó folyadék, jellemző éteres, de egyuttal fojtó szagu; vizzel, borszeszszel és éterrel minden viszonyban elegyíthető. Fs. 0°-on = 0,80092 fp. = 21° C. Benne feloldódik a kén, foszfor és a jód is; meggyujtva kormozó lánggal ég el. Polimerizáció folytán folyós paraldehiddé (l. o.) és szilárd metaldehiddé alakul. Az aldehidet kátrányfestékek (aldehidzöld) és paraldehid előállítására használják.
