Adelung,
Adelung, 1. János Keresztély, német nyelvész, szül. Spantekowban, Pommerániában 1732 aug. 8., megh. 1806 szept. 10. Drezdában mint udvari tanácsos és főkönyvtárnok. Főművei: «Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart» (1774-86, 5 köt., 2. kiad. 1793-1802, 4 köt.), «Umständliches Lehrgebäude der deutschen Sprache» (1782, 2 köt.), «Über den deutschen Stil» (1785-86, 3 köt.), «Mithridates oder allgemeine Sprachenkunde» (1806, befejezte Vater, 1809-17, 4 köt.), és számos iskolai könyv. A. a legtekintélyesebb német nyelvész Grimm előtt, kinek munkái azonban ma csupán történeti értéküek. Érdekes, «Geschichte der menschlichen Narrheit» (1785 -1789, 7 köt.) címü műve. - 2. Frigyes, az előbbinek unokaöcscse, szül. Stettinben 1768 febr. 25-én, a pétervári tud. akadémia elnöke, megh. Pétervárott 1843 január 30-án. Művei nagyrészt Oroszország történetére vonatkoznak. Nyelvészeti munkái közül legbecsesebbek: «Bibliotheca sanscrita» (2. kiad. 1837) és «Übersicht aller bekannten Sprachen und ihrer Dialecte» (1820).
