Akadémia
Akadémia (délszláv), horvát országos intézet, melynek székhelye Zágráb. Strossmayer György diákovári püspök alapította 1860-ban 80,000 frt tőkével. 1866 márc. törvényileg megerősíttetett és 1867 julius 28. ünnepélyesen megnyilt, mely alkalomnál már 300,000 frt vagyona volt. Első, a király által kinevezett tagjai voltak: dr. Racki Fer., Jagié Vatroslav, Ljubic Simon, Danicic Gy., Mesic Mátyás, dr. Subotic J., Bogovic Imre, Muhic Pál, Veber A., Suhaj M., dr. Slosser J., dr: Bleiveis János, dr. Sulek Bog., Torbar Józs., Vukotinovic Lajos és Vukasovic Zivko. Az A.-nak négy osztálya van: történeti és nyelvtudományi; 2. bölcsészeti és jogtudományi; 3. matematikai és természettudományi és 4. művészeti. Hivatalos címe «Délszláv tudományos és művészeti akadémia» (Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti). Évenkint egy ünnepélyes közgyűlése van és minden hónapban egy-egy osztályülése. Van egy protektora (jelenleg Strossmayer püspök), 1 elnöke (Torbar Józs.), 2 titkára, 1 könyvtárnoka, 82 valódi 16 tiszteletbeli és meg nem határozott számu levelező tagja. Kiadványai: «Rad» (Értekezések, eddig már 106 kötet); Monumenta spectantia historiam Slavorum meridionalium, (eddig 21 kötet); «Starine» (Régi emlékek, eddig 23 köt.); «Stari pisci hrvatski» (Régi horvát irók, 18 köt.); «Rijecnik hrvat. ili srp. jezikap» (A horvát-szerb nyelv nagy szótára, eddig 12 köt ); «Monumenta hist. jwridica» (eddig 4 köt.); «Djelau (Nagyobb értekezések, eddig 11 kötet) stb. Az A.-nak van nagy könyvtára, gazdag oklevélgyűjteménye és számra nagy, de értékre csekély képtára is. Székhelye saját gyönyörü palotája a zágrábi Zrinyi téren, melyet Schmidt F. báró bécsi építész épített és mely 300,000 frtba került. Magyar tudósok közül csak néhai Wenczel Gusztáv volt az A. levelező tagja. Ujabb időben az A. túlnyomólak katolikus papokból és klerikálisokból áll, ultramontán szellemben dolgozik és ez által nagyon hanyatlik. Szó van arról, hogy az A.-t állami intézménynyé teszik.
