András;
András; 1. cesareai érsek, Kappadóciában. Az első egyházi iró, kitől szt. János Jelenések könyvének teljes és összefüggő értelmezését birjuk. Korára nézve eltérők a vélemények, némelyek a VIII. v. IX., mások az V. v. VI. századba teszik. Mivel fejtegetéseiben sehol sem fordulnak elő vonatkozások oly eseményekre, melyek az V. század után történtek, azért nagyon valószínü, hogy az V. század vége felé élt. Ha pedig ez áll, akkor abbeli tanuskodása, hogy a Jelenések könyvét Papias, Eirénaios, Methodios, Hippolytos és mások szent és sugalmazott könyvnek tartották, nagy nyamatéku. András a Jelenések könyvét háromfélekép magyarázza: betü szerint (ilterario sensu), képletesen (tropologico s.) és titkos értelem szerint (anagogico s.); de fő törekvése mégis az, hogy a Jelenések könyvében foglalt jövendölések teljesedését történelmileg bebizonyítsa. E törekvése mellett azonban elismeri, hogy ez a bizonyitás csak részben lehetséges, mert a szóban levő jövendölések jórésze még csak a távol jövőben fog teljesülni. Magyarázatait kiadták: Peltanus Tiv. 1574, Ingolstadt; Sylburgius Frigyes görögül, 1519, e typographia Hieron. Commelini; Migne, PP. Graeci, CVI, 199. - 2. Corsini, szent, fiesolei püspök. Szül. Firenzében, a régi Corsini családból 1302 nov. 30-án, megh. 1373 jan. 6-án, mint fiesolei püspök. Jámbor anyja azt álmodta, hogy farkast szült, mely a karmeliták kolostorának kapujánál báránynyá változott. Ekkor születendő gyermekét a szent Szűznek ajánlotta, mikor pedig gyermeke növekedett,istenfélő életre igyekezett őt nevelni. A gyermek 12 éves korától fogva nagyon pajkos és könnyelmü volt, de anyja kérésére és az elbeszélt álom hatása alatt 17 éves korában a karmeliták rendjébe lépett, hol 1328-ban pappá, majd a hittudományok doktorává s Firenzében priorrá lett. 1360-ban ellenkezése és elrejtőzése dacára fiesolei püspökké nevezték ki s mint ilyen mindeneknek mindene lenni igyekezett. IV. Jenő a boldogok sorába iktatta őt 1440-ben, VIII. Orbán pedig szentté avatta 1629-ben. Emlékünnepe febr. 4-én. - 3. A. szent, l. Zoreárd.
