Arcvonalak.
Arcvonalak. Az arc és fej egyes pontjait egybe kötő. vonalak. Az arc hosszanti vonala az arc. illetőleg az egész fej hosszát merő vonal. amely a homlokcsont felső Végétől egészen az állcsúcsig vonható, s amely az egész test 1/10 részét teszi. Az n. n. f amper-féle arcszögöt (angulus faciei Camperi) két irányvonal határozza meg. Ezeknek egyikét a hallószerv külső nyilása közepétől az orrüreg fenekén (élőn az orrcimpa alá) vezetett vízszintes vonal jelzi, míg a másikát oly függélyes, amelyet a homlok közepétől a felső állcsontnak metszőfogakat tartalmazó medréhez húzunk. E szög 65-85° közt szokott Változni egyes egyéneken, s a derékszöget rendesen nem éri el: a fehér bőrü embereken átlag 85°, a négereken pedig 70°, sót fiatal négereken csak 67°. Az olyan koponyákat, amelyen a (Camper-féle szög 80°-nál több: ortógnátnak, egyenesen álló állcsontuaknak, az olyanokat pedig, amelyeken az 80°alatt marad: prognátnak, kiálló, előreálló állcsontuaknak szokták nevezni. Ezen arcszögviszonyok az emberfajok megbirálására fontosak, sőt kisebb-nagyobb foku szellemi tehetségre is következtettek már belőle. A görög istenek antik szobrain a 90°-ot is meghaladó arcszögeket észlelhetünk: ezt szobrászaik részint azért tették, hogy a szobrok szemei árnyékba essenek. részint plasztikai szempontoktól vezéreltetve. Az orangon csak 58°-ot tesz ki az arcszög, a mandrillon 42-50°-ot, a nyúlon csakis 30°-ot, míg a lovon 23°-ot. Az antropologusok a koponyán és arcon még:ok más vonalat és szöget szoktak mérni és tekintetbe venni.
