Arión,
Arión, 1. 1. Areión. 2. A., görög ditirambusköltő a leszboszi Methymnából, ki 625 és 585 között Kr. e. élte virágját Periandros, korintusi zsarnok udvarán. Hires az a legendája, melyet Hérodotos mesél el először, hogy midőn nagy kincsek birtokában Tarentumból Korintusba akart vitorlázni, a kincseire sóvár hajósok elhatározták, hogy a lantost tengerbe ölik; de kértére megengedték neki, hogy halála előtt még egyet énekelhessen. Elbájoló éneke hallatára a hajót delfinek vették körül és a dala végén kezében lantjával tengerbe ugró költőt hátukra vették és Tainarón fokánál partra tették, honnan ö Korintusba utazott. Midőn a hajósok megérkeznek és Periandrosnak kérdezésére, hogy hol maradt A., azt felelik, hogy Tarentumban, elébük lép A. és meghazudtolja szavaikat. Periandros erre a hajósokat kivégezteti.
A Bergk Poetae lyrici Graeci (Lipcse, 1882) c. munkájában kiadott, A. neve alatt járó himnustöredék későbbkori attikai termék. Amennyire az ókornak hihetünk, neki köszönhetni a tragédia kifejlődését, amennyiben ő volt az első, ki a ditirambust kar által szavaltatta.
