Aszály.
Aszály. Vannak évek, melyekben a rendesnél kevesebb csapadék van, v. ha a csapadékmennyiség egészben véve a szabályszerül eléri is, hoszszabb időre terjedő szárazság áll be, mely magas hőfok kiséretében a növényzet fejlődését kellő nedvesség hiánya, miatt megakasztja, sőt azt teljesen tönkre is teszi. Legnagyobb mértekben káros hatást gyakorol a hosszabb időre terjedő szárazság, ha hótalan tél után következik s a teli nedvesség hiányát a tavasz folyamában elég gyakori és bő esőzés nem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető, el kellőleg a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek, az égető napsugarak s szántó szelek nem csak a vetéseket sanyargatják, hanem a réteket és a legelőket is lepörkölik, vagyis A. áll be, mely néha nagy területre terjed s egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az A. a föld némely részén nevezetesen déli vidékeken rendes jelenség, melylyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésü vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Hazánkban az A. elég gyakran fordul elő s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor szerfölött sulyosak. Az utolsó nagyszabásu aszály nálunk az 1863. évben fordult elő, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felföldre, Erdélybe vagy a Dunántulra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhinség uralkodott. Sok évig tartott, mig az A. által okozott veszteség ismét pótolhatóvá lőn. Az A.-t közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az A.-t szabályellenes időjárás okozván, megakadályozása nincs az ember hatalmában. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés. L. Sporzon P.:;Mit tehet a magyar gnzda a szárazság ellen. Budapest, 1876.
