Ballo,
Ballo, 1. Antal, magyar származásu antwerpeni nyomdász. Flamand röpiratát a magyar nemzeti muzeum könyvtára őrzi; címe: Cort Verhael van de gheluckige victorie, die de Christenen hebben ghecreghen teghen de Turck in Hongeryen, waer dat eenighe duysenden Turcken verslaghen syn: haerlieder schepen, met gelt ende ammonitie van oozloghe, hun afghenomen op de Riuire van den Danouwe, by de stadt van Tolna. Geschieht op S. Jans auont lestledem, in dit tegenwoozdich jaer 1599, den XXIII. Juny. Antwerpen 1599.
2. B. Ede, festő és rajztanár, szül. Liptó-Szentmiklóson 1859 dec. 17., elvégezte a lőcsei főreál iskolát és az országos rajztanárképezdét és azután Bécsben meg Münchenben folytatta tanulmányait. 1884. a budapesti V, ker. főreáliskolához nevezték ki a szabadkézi rajz tanárának. Miután rövid idő alatt mint portrait- és genre-festő ismeretessé tette nevét, tanulmányi célból a külföldre indult és Belgium-, Olaszország-, Páris- és Spanyolországban töltött több évet. Az 1892. őszi műtárlaton egy «Pieta» címü nagyobb szabásu képet állított ki; ugyanez évben. a madridi kiállitáson két érmet nyert. 1893. pedig megfestette Hohenlohe elsasz Lothaiai helytartónak portraitjét. Régibb művei közül Lutter főigazgató, Korányi orvostanár, Schlauch püspök, Erkel Ferenc és Szlávy József koronaőr mellképei említendők.
3. B. Mátyás. Szül. L.-Szt.-Miklóson 1844 nov 30-án. Középiskolai tanulmányait a kézsmárki, rozsnyói és lőcsei gimnáziumokban végezte. 1864 és 1865-ben a bécsi, 1866 és 1867-ben pedig a zürichi műegyetemen foglalkozott a kémia és rokon tudományok tanulmányozásával. 1868 őszén dr Nendtvich Károly mellé tanársegédnek neveztetett ki; ugyanazon évben pedig megválasztatott a pestvárosi képviselőtestület által a Preysz Mór megbetegedése következtében megüresedett tanszékre a belvárosi főreáliskolához, hol azóta folyton működik, egyidejüleg 1874 óta a főv. vegyészeti hivatal vezetője is. - 1868 óta a berlini vegyészeti társulat, s 1880 óta a m. tud. akadémia l. tagja. Önálló művei: Das Naphtalin und seine Derivate in Beziehung auf Technik u. Wissenschaft. Braunschweig, Fr. Vieweg u. Sohn, 1870. A vegytan alapelvei 2. kiadás 1877. Budapest, Franklin-társulat. Elemi vegytan 5. kiadás, 1891 Franklin-társulat. Ezen kivül sok értekezése jelent meg bel- és külföldi tudományos folyóiratokban.
