Barras
Barras Pál János Ferenc Miklós, vicomte de B., a francia direktorium tagja, született Fos-Emphouxban 1755 jun. 30., megh. 1829 jan. 22. Eleinte Pondichéryban szolgált mint hadnagy s innen kapitányi ranggal tért vissza Parisba, hol kizárólag az élet örömeinek élt. A forradalom kitörésekor nyomban az új eszmék szolgálatába állott, amiért 1789. az États-généraux tagja lett. Részt vett a Bastille és a Tuileriák ostromában és XVI. Lajos halálára szavazott. 1793. ő kezdte ostromolni a felkelt Toulont és mint a konvent bizalmi férfia véresen nyomta el a Dél-Franciaországban kitört fölkeléseket. Robespierre mind a mellett nem bizott benne, amiért B. elleneihez szegődött és közreműködött megbuktatásában. Mint a párisi őrség fővezére ő fogta el 1794 jul. 27. a zsarnokot. Novemberben a konvent titkára, majd elnöke és a jólétbizottság tagja lett s a mérsékelt irányhoz csatlakozott. Mint a konvent feje teljesen szakított a hegypárttal, sőt az 1795 márc. 10-iki zendülés alkalmával a legnagyobb erélylyel lépett fel volt társai ellen, de a royalisták üzelmeit is szigorral elnyomta. Az 1795 okt. 5. felkelés alkalmával a konvent őt bízta meg a mozgalom elnyomásával, ő pedig a fiatal Napoleont bizta meg ezzel a feladattal. A direktoriumban a legbefolyásosabb és leghatalmasabb ember volt; ő nevezte ki Napoleont az olasz hadsereg fővezérének és ő járt közben Napoleon és Beauharnais tábornok özvegyének eljegyzésében is. Groisbois kastélyában és a Luxembourg palotában keleti fénynyel ünnepeket rendezett: Récamier, Staël, Tallien asszonyok tiszteletére. 1797 szept. 4. royalista ellenfeleit mindkét tanácsból kibuktatta és ezentul jóformán korlátlanul kormányozta az államot. Ő tette első sorban a direktoriumot olyan népszerütlenné, hogy Bonaparte 1799 nov. 9. könnyü szerrel megbuktathatta. B. ekkor a Groisbois-kastélyba vonult vissza. Napoleon ismételten azzal gyanusította, hogy ellenfeleivel cimborál, sőt ez ürügy alatt száműzte is Franciaországból. B. erre Brüsszelbe költözött, később pedig Rómába. A restauráció után visszatért Parisba, melynek közelében megvette Chaillot kastélyt, hol hiven régi hajlamához szintén fényes mulatságokat rendezett. Ebben a kastélyban halt meg. (Grande Encyclopédie, V . 473.)
