Batthyány
Batthyány-család eredete. Ezen ősrégi magyar család előbb a zalavmegyei Kővágó-Örsről nevezte magát.
Batthyány.család címere.
Miután pedig Kővágó-Őrsi Miklós mester a XIV . század második felébon a fehérvmegyei Batthyáni-családba házasodott (l. o.), ivadékai ezt a nevet vették föl. A család eredete felől eltérők a vélemények. Régebben összezavarták a Bucsányi-családdal, melynek nevét a középkori oklevelek Bottyáninak és Battyáninak is irták a Hunt-Pázmán nemzetségből származtatták. Újabban az Őrs vagy Ursuur nemzetséggel hozzák kapcsolatba. E nemzetség őse Ousad kun-kabar vezér fia Ursuur volt, ki Anonymus szerint (cap. 32) a Nyárád vize torkolatánál Kács mellett Borsod vmegyében várat épített, a mely vidék az Ursur vagy Urusur nembelieknek .(tibold;daróci Tibold, Daróczi, Sályi, Váraljai s Geszti csaiádoknak) a későbbi századokban is birtokukban volt. Hagyományaink másik változata ugyanezen vidékre telepíti Urs vezért, ki mint Kézai irja - a Soio vize környékén ütötte fel sátorát (Lib. II. cap. 1. 3.); a Sajót Thuróczi Seyonak irta (Lib. II. cap. 9.) s ezt aztán némelyek a Sióval hozták kapcsolatba és Örs vezérrel a Balaton vidékét foglaltatták el, hol Kővágó-Örs tartotta volna fel emlékét s nemzetségéből származott volna az Örsi család. De az oklevelek sohasem mondják a Batthyányak őseiről, hogy az Örs nemzetségből (de genere Eörs) valók mindig csak Örsieknek (de Eörs) nevezik őket. Úgy látszik tehát hogy az Ursuur nemzetségből való származásnak semmi alapja sincs; sőt mivel több oklevélben azt találjuk, hogy Örsi Renold ispán fia Miske és ennek a fiai, Kővágó-Örsi Pál és Jakab a Rátolt nemzetségből valók voltak (igy 1302 Ratold nembeli Renold ispán fia Myske Ha Okl. VII. 346. 1.: 1315. Rathold nembell Reynold a, Myksee mester. Hont m. Okl. 61., Ratold nembeli Őrsi .Renold fia Myske s ennek fiai, Pál és Jakab. Zal. Okl. L 168) a Renoldfiak pedig osztályos atyafiak Örsi Mátyás ispánnal, a Batthyányak ősével (v . ö. Zal. Okl. I. 115 379. 1.; egy 1342-iki oklevél szerint Örsi Mihály fia, Miklós, Örsi Mátyás unokája vérrokona, «proximusa» Myske fia Pálnak. Zal. Okl. I. 390): könynyen arra a nézetre jutunk, hogy Örsi Mátyás, kővágóörsi nemes ugyanazon családból való. melyből a Rátolt nembeli Örsi Rénoldfiak, akik szintén kővágóörsi nemesek voltak. E föltevéssel szemben nagy nehézséget okoz az, hogy valamennyi Rátold nembeli család cimerében meglevő hársfalevél nem található fel a Batthyányak ősi cimerében, ellenben a zöld halmon arany fészekben három fiát etető pelikán a királydaróci Daróczy-családnak is a cimere, tehát egy oly családé, mely az Ursuur nemzetségből származott. Annak is fennmaradt emléke egy oklevélben, hogy 1292. az Vrusor nembeli Miklós fia Mihály ispán és fia, Aba, a borsodvmegyei Bikk és Hejőtő nevü birtokaikat a többi rokon Urusuri nemes és aztán szomszédaik, a Rathold nembeliek beleegyezésével adják el. (Haz. Okl. VI. 394.) Ebből az tünik ki, hogy az Ursuur nembelíek házasság által rokonságba jöttek a Rátolt nembéliekkel s ez magyarázná aztán meg, hogy a kővágóörsi nemesek közül az egyik rész határozottan Rátólt nembeli, a másik rész a Batthyány-ősök cimerük után ítélve az Ursuur nemzetséghez tartoztak. Egy 1155-iki oklevél, melyben Gerson nádor bizonyítja, hogy Ürs nembelí Buhna fia Ugra fia Belus ispán fia Miska a testvérével Suinmúrral Uran és Urs birtokok fölött kiegyezett. a közüs őst is kijelölné Miska ispánban, aki a föntebbi oklevelet 1205. az egri káptalannal átiratta. (Cod: Dipl. VII. 1, 148, 149.) Ez az állítólagos 1155-iki oklevél azonban sok tekintetben gyanus; annyi azonban bizonyos, hogy az ott említett Miska ispán örsi birtokos volt, de nem a XII. század közepén, hanem a XIII. század első felében (v. ö. Árp. új Okl. VI. 315, 447.) s neje Rusa asszony és az Örsi nembeli Péter István leánya Margit volt. (U. o. II. 93, 312. Haz. Okl. V. 54.) Miska ispánnak három fiát, Rénoldot, Ábrahámot és Pált s egy leányát, Gyöngy (Gyung, Gung) asszonyt, a Boroch nembeli Barleus nejét ismerjük, akik az 1258-76 közti években szerepelnek (Árp. Új Okl. II. 312.; Haz. Okl. III. 48. V. 54.). Miska ispán említett Renold nevü fiát már úgy említi egy 1274-iki oklevél (Árp. Új Okl. IX. 100.), mint aki Veszprém vmegyében Jutason osztályos atyafiságban volt Örsi Mátyás királyi prisztaldussal, a Batthyányak ősével. Az a kérdés már most, egy személy-e ezen Rénold a Rátold nembelí Miske hasonnevü apjával? Wertner M. (A magyar nemzetségek. Temesvár 1892, II. köt. 228. és 300. l.) külön személynek veszi s az utóbbit azonosítja a Rátolt nembell Olivér fia Reynolddal, Miklós testvérével, ki 1283-ban Somogy v megyében volt birtokos. (Cod. Dipl. V. 3. 165, 166, 207.) De sem arra nincs egyenes adatunk, hogy Ollvér fia Reynoldnak ki volt a fia, sem arra, hogy Renold fia Miskének hogy hivták a nagyapját. A valószinüség a mellett szól, hogy ezen Örsi Rénold fia Miskének Örsi Miska ispán volt a nagyapja s nem Olivér, igy Miska ispán is a Rátolt nemzetséghez tartozott s közelebbi rokonságban volt a dunántuli Rátoltókkal, akikből valók voltak: Roland bán, IV. Béla nádora, aztán Olivér fia Rénold, Balduin ága (a Gyulay-család) és a Paksy-, meg a Ráday-család ősei. Már most az a kérdés, a Batthyányak ősei miféle rokonsági viszonyban voltak ezen Miska ispánnal, ha már nem tekinthetők egy nemzeknek. Erre nézve van egy nyomat Örsi Mátyásnak a neje Örsi Pálnak a leánya volt (Árp Új Okl. VIII. 408.), ezen Örsi Pál pedig egy személy lehet Miska ispán fiával, Pállal, kit egy 1275-iki okmány említ, mint Gyöngy asszony testvérét (Haz. Okl. V. 54.). Ha azonban az örsi nemesek közt az első birtokosok Ursuur nembeliek voltak s erre utalna a község neve, az Őrs, kapcsolatban a Batthyányak ősi cimerével: akkor Őrsi Mátyás nem a Miska ispán családjába valb házasodás által került Kővágó-Örsre, hanem ezt a rokonsági köteléket egy másiknak kellett már megelőznie, amidőn vagy maga Miska ispán (Rusa asszony személyében) vagy valamelyik előde vette nőül valamelyik Őrsi nemes leányát. Ezek után így állítható össze a családfa:
)
L. táblázat
Ami Orsi Mátyás elődeit illeti, azokról nincsenek adataink. A győri káptalan 1238-iki oklevelében említett örsi nemesek, Tivadar, Tamás és Thyuka, kik egy örsi szőllőt az Osl nembeli Osl ispánnak, Miklós győri várispánnak, Herbordnak és Jánosnak eladnak aligha tartoznak a kővágóörsi nemesek közé. (Árp. Új Okl. VH. 64. Haz. Okl. I. 20.) Örsi Simon ki 1263. említtetik , (Árp. Új Okl. VIII. 78.) s vejé, Örsi Jakab, Henrik fia és István apja (1157-63. u. o. és II. k. 93.), az Örsi Mátyást megelőző nemzedékhez tartoztak ugyan, de nem voltak elődei. A Wertner által (A magyar nemzets. II 227.) az 1205-35. évekbe helyezett Örsi Cibrián fia Mihály, Crisius, Domokos, Lőrinc. Miklós, Buzád, Fábián, György, Bugen és János, kiket az almádi konvent egy év nélküli oklevele említ (Árp. új Okl. X. 439) nem a XIII. század elején, hanem a végén éltek. Örsi Ciprián ispánt egy 1287-iki oklevél említi (Árp. új Okl. IV. 307.) a fiát Mihályt pedig sógorával Örsi Othmár fia Péterrel együtt egy 1303-iki (Anj. Okl. I. 82.) Örsi Ciprián fiának, Mihálynak a fiai, Péter és Lőrinc, az almádi konvent egy 1338-iki oklevelében fordulnak elő (Zal. Okl. I. 331.) s ugyanezen Lőrinc meg az unokaöcscse, Péter fia Pál 1351-ben (u. o. 506.); ugyanezen oklevél említi Othmár fia Péternek Balázs, Miklós és János nevü fiait, mig a negyedik fiu, az 1330. ismert László úgy látszik ekkor már nem volt életben. Az itt elsorolt Őrsi családbeliek közül egyik-másik a Rátolt nemzetséghez is tartozhatott nem a Batthyányak vérségéhez, különösen gyanítható ez Örsi Othmár ágáról, kinek Balázs nevü unokája meglehet egy személy a Raday-család ősével, az 1348-ból lsmert Balázszsal.
