Berkeley,
Berkeley, angol grófi család, mely nemzedék rendjét a normann hódítás koráig (1086) felviszi. Tagjai közül megemlítendők: B. György (1628-1698) ki 1679. kapta a grófi címet és. B. György Cranfield, angol tengernagy (1753-1818), ki a francia-angol tengeri hadjáradban tünt ki.
1. B. Giles József; angol botanikus, szül. Bigginben, Oundle egyházkerületben 1803., megh. Sibbertoftban 1889 jul. Papi tanulmányait a hires Rugby Collegeben, később Cambridgeben végezte, de lelkészi teendőin kivül a botanikát is művelte s korán jelentékeny hirnévre tett szert, mint az alsóbb rangu növények ismerője. Művei: Gleanings of British algae (London 1833); British flora. Fungi (u. o. 1836); British Fungi (u. o. 1836-43. 4 köt.); Decades of fungi (u. o. 1844-56); Introduction to cryptogamic botany (u. o. 1857); Outlines of British fungology (u. o. 1860); Handbook of British mosses (u. o. 1863).
2. B. György, angol filozofus, szül. Vallerinben, Thomastown mellett, Irországban 1685 márc. 12., megh. Oxfordban 1763 jan. 23. Először a teologiát tanulta a dublini egyetemen, ahol 1707. fellowship-et (évi járadék, melyet a vizsgálat után osztanak) nyert s 1713-ig megtartott. Már e korban tett közzé három művet, melyek a filozofia történetében fontos szerepet visznek. 1709. jelent meg tőle a látás új elmélete, Essay towards a new theory of vision, melynek értéke nem avult el, s melyben kifejti hogy a tárgyak távolságát, helyzetét és nagyságát nem közvetetlenül a látás útján veszszük észre hanem a látás érzeteit más érzékek érzeteivel kombináljuk. Erre következett főműve Treatise on the principles of human knowledge .(Értekezés az emberi ismeret alapelveiről) 1710., mely nagy jelentőségü a filozofia történetében; azután 1713. Three dialogues between Hylas and Philonous, melyben a főmű tanításait párbeszéd formájában adja elő. Mind a művekben kitünő jártasságát bizonyítja az emberi tudásnak majdnem minden ágában, a teologiában, a régi s újabb filozofiában, de a természettudományokban is. 1713. Londonban megismerkedik Addisonnal, Swifttel, Pope-pal, mint Peterborough gróf káplánja és titkárja beutazza Francia- és Olaszországot, majd újabban Franciaországba indul, ahol Malebranche-sal ismerkedik meg, kivel néhány nappal ennek halála előtt élénk vitatkozást folytathatott; ezután Olaszországba megy, ahol 1720-ig marad. 1724. mint derryi esperes nagy jövedelem birtokába jut s 1728. arra vállalkozik, hogy a Bermuda szigeteken kollégiumot alapít a vadak térítésére, mely célra Walpole miniszter tetemes öszszegeket igér neki 1728. útra is kél, neje és nehány fiatal pap társaságában. Saját vagyonából tetemes összegeket költ célja elérésére, de Walpole cserben hagyja s 1731. visszatér Angliába. Itt mindenek előtt új műben igazolja a látásról irt elméletét azután közzéteszi párbeszédben irt legszebb művét; Alciphron or the minute philosopher (1732), melyben az angol szabadgondolkodók, főleg Mandeville, Collins, Shaftesbury ellen száll síkra. II. György király nejének annyira tetszett e könyv, hogy férjénél a cloyne-i püspökséget eszközölte ki B. számára. Itt élt mint buzgóhitszónok és szorgalmas iró 1753. amidőn püspöki javadalmát tovább élvezvén Oxfordba tette át lakását, hogy fia tanulmányait vezethesse.
B. filozofiája igen következetes, a végletekig vitt idealizmus, jobban mondva fenomenalizmus vagy spiritualizmus. Már Locke kifejtette volt, hogy a dolgoknak objektiv tulajdonságai, a szín, illat, íz stb. voltakép csak érzéki szerveinknek állapotai, tehát nem objektivek, hanem mi bennünk élők, szubjektivek. E tulajdonságokat Locke másodlagosaknak nevezte s megkülönböztette az első, eredeti tulajdonságoktól, minők kiterjedés, alak, nagyság, amelyek Locke szerint igenis a tárgyaknak objektiv tulajdonságai. De B. eme tulajdonságokat is szubjektiveknek mondja. Mert ezek is érzetek vagy képzetek. Tehát amit tárgynak mondunk, egyáltalán nem egyéb, mint tulajdonságainak összege, e tulajdonságok pedig mind érzetek, képzetek, tehát a tárgyak nem léteznek rajtunk kivül, hanem csak bennünk mint képzetek. Esse est percipi. A tárgyakra nézve a lét nem egyéb, mint képzet formájában létezni. De honnét jönnek e képzetek? Van külső okuk, isten; aki a véges elmékben szabályos rendben kelti azokat a képzeteket, melyeknek összességét világnak nevezzük. A természeti törvény nem egyéb, mint képzeteink egymásutánjának istentől alkotott rende. Mi létezik tehát ? Léteznek a véges elmék s a végtelen elme, isten, nem létezik az, amit anyagnak neveznek. Minthogy tehát a valónak látszó tárgyi világot képzeteknek, jelenségnek mondja, nevezhető B. tanítása idealizmusnak, fenomenalizmusnak s minthogy az anyag létét tagadja s csak szellemek létét ismeri el spiritualizmusnak. Materializmus-ellenes voltáért újabban is hívei akadtak B.-nek, így Collyns Simon, Schadwork, Hodgson Fraser s mások.
B. püspöknek 1735. megjelent Querist (A kérdező) c. műve, amellett, hogy magában foglalja B.-nek többi munkájában kifejtett nézeteit, kérdések alakjában nemzetgazdaságtani tanokat fejteget. Egyik előfutárja Smithnek. Műve sok erővel megirt támadás a merkantilista iskola ellen; a pénzről s a nemzeti vagyonról szóló merkantilista nézetek ellen száll síkra, s ha nem is minden tévedés nélkül, olyan tanokat fejteget, melyek közül több néhány évtized mulva Smith rendszerében találnak helyet. (V. ö. Ingram: History of Political Economy, 82. l.)
