Berlin
Berlin (térkép-melléklettel), a porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa és a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye, London és Páris után Európa legnagyobb városa, az é. sz. 52° 30' 17", a k. h. 13° 23' 64"; mindkét partján a Spreenek, amely itt több ágra szakad és föl veszi a Pankét. Lakossága különüsen 1870 óta rohamosan növekedett; 1871. 824580 volt és 1892 elején 1.624313; köztük a legtöbb a lutheránus (1352559), azután a róm. katolikus (135407) és izraelita (79286).
){kind=small}
Berlin
Fekvése. B., amelynek egész területe 63·37 km2 (ebből 27 km2 szántóföld, kert stb.). a Spree 5 km. széles völgyét foglalja el és ujabban már a körülbelül 10 m.-rel magasabban fekvő sikságra is kiterjed. Benne a Spree két ágra oszlik és egy szigetet foly körül; ezenkivül átszelik a várost különböző részeiben a Landwehr-, a Lujza- és a B.-spandaui hajózási csatorna, amelyeken át 50-nél több hidat építettek. E hidak közül a legszebb a Schlossbrücke (48 m. hosszu), amelyet 1822-24. Schinkel tervei szerint építettek; széleit 4-4, a katonai életet ábrázoló márvány szoborcsoport ékesíti; jelentékenyebb hidak még: a hosszu (v. Kurfürst-) hid, a nagy választó ércből öntött lovasszobrával; a Vilmos császár hidja, a 4 márvány szoborcsoporttal ékesített Belle-Alliance-hid és a Herkules-hid.
Városrészek, utcák, terek és parkok. B. legrégibb, egykoron sáncokkal körülfogott része a Spree és az azóta betömött Königsgraben között feküdt; e régi B.-nek részei: Alt- és Neu-Köln és Friedrichswerder. Körülöttük a 7 városrészből (és pedig Dorotheenstadt, Friedrichsstadt, Friedrich-Wilhelmstadt, Spandauer Viertel, Königstadt, Stralauer Viertel, Luisenstadt) álló belső öv terül el. A belső övet ÉNy és D felől környékezik: Wedding, Moabit, az Oranienburgi-, a Rosenthali-külváros, a Tiergarten, a Friedrichsvorstadt, a Schönebergi és Tempelhofi negyed. A 700-nál több utca közül a leghosszabb (3 km.) az ÉD-i irányban huzódó Friedrichstrasse, ezt keresztben metszi az Unter den Linden nevet viselő, 1 km. hosszu 60.3 m. széles, négy fasorral beültetett ut, amely B.-nek legfényesebb része; a Behrenstrasse, a pénzarisztokrácia lakóhelye; a rendkivül élénk Leipzigerstrasse. Jelentékeny és élénk utcák még a Wilhelmstrasse amely a Friedrichstrasseval egyközüen huzódik el, a Cöpenicker Strasse DK-en, a széles Jägerstrasse stb. A legelőkelőbb utcák (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastrasses tb.) Ny-on a Tiergarten-, Potsdamerstrasse és az állatkert között vannak. A 72 nyilvános tér között, amelyek csaknem kivétel nélkül ültetvényekkel vannak ellátva, a jelentősebbek: az Operatér a Linden K-i végében, az egyetemmel, a királyi könyvtárral operaházzal, a Párisi-tér a Linden másik végében; ettől ÉNy-ra a Königsplatz a Siegessäulevel, a birodalmi gyülés uj palotájával és a Kroli-féle szinházzal; az Opera-tér közelében a Lustgarten a muzeum, a székesegyház és a királyi palota közt; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstrasse D-i végében a Belle-Alliance-tér; tov. a Vilmos-tér és a Leipziger-Platz. A parkok közül a legjelentékenyebb a 225 ha. területet elfoglaló Tiergarten a Brandenburgi kapu és Charlottenburg közt; eredetileg vadaskert volt; III. Frigyes Vilmos uralma alatt kapta mostani alakját és adatott át a közönségnek; pompás utak és szép, öreg fákból álló fasorok szelik keresztül-kasul; kellemes sétálóhelyek, gyepmezőkkel, virágágyakkal szobrokkal és gyermekeknek játszóhelyekkel váltakoznak benne, (Fentartása évenkint 150000 márkába kerül.) Jelentékenyebb parkok még az 1845-ben alapitott Friedrichhain (53 ha.) ÉK-en, az 1876. alapított Humboldthain, a 30 ha. területet elfoglaló állatkert, gazdag állatgyüjteményekkel és igen szép épületekkel (legkiválóbb: az arab stilusban épült antilope-ház és az elefántház); a botanikus kert és messzebb DK-en a treptowi park. A hidak száma 53.
Műipar-muzeum. (Terv. Gropius.)
Reichsbank (Birodalmi bank, terv. Hitzig.)
Kir. fegyvertár. (Terv. Hitzig.)
Anhalti pályaudvar. (Terv. Schwechten.)
Pringsheim-féle palota. (Terv. Ebe és Benda.)
Borsig-féle palota. (Terv. Lucae.)
Kiválóbb épületek és műemlékek. (Lásd a mellékletet.) B -nek 55 lutheránus, 5 kat. temploma és 4 zsinagógája van. Ezek között jelentékenyebbek: a Lustgarten K-i oldalán álló székesegyház, amelynek lerombolását 1892 őszére tervezték, hogy uj, 10 millió márkába kerülő templommal helyettesítsék; a gót Klosterkirche, a legszebb középkori épület B.-ben; a Nicolai-templom (a XII. sz.-ból), a Mária-templom (a XIII.sz.-ból); a Szt. Mihály-temploma egyike a legszebbeknek; végül a mór stilusban épült uj zsinagóga az egyházi épületeknél jobbán ékesítik B.-t világi épületei. Ezek közt első helyen áll a királyi palota, 200 m. hosszu és 117 m. széles épület, 2 nagyobb és 2 kisebb udvarral; már 1551. kezdték el építeni; egyes részeinek átalakitásán most is dolgoznak, külsejét ékesítik: az I. kapu fölött négy allegorikus alak (hadi-, természet- jogtudomány és történelem), az egyik udvarban Szt.György szobra a sárkánynyal Kisstől és a teraszszon két lovat fékező bronz alak. A királyi palota közelében vannak: a Ruhmeshalle (azelőtt Zeughaus) gazdag fegyvergyüjteménynyel és a porosz uralkodók hadi tetteit dicsőítő képekkel; a régi muzeum, 18 jón oszlopon nyugvó előcsarnokkal (amelyhez a 4 kolosszális, ércből öntött alakcsoporttal diszített nyilt lépcső vezet fel), gazdag éremgyüjteménynyel, római szobrokkal Pergamonban kiásott régiségekkel, olasz skulpturákkal és régibb képek gyüjteményeivel (Ráffáel kartonjai után szőtt szőnyegek, a vatikánban levők másolatai), az uj muzeum, Kaulbachnak az emberiség történetét ábrázoló 6 képével, gipszöntvényekkel, egyiptomi muzeummal, antiquáriummal, rézmetszetgyüjteménynyel és német skulpturákkal; a nemzeti képtár ujabb mesterek képeivel. Egyéb jelentékeny épületek: a néprajzi muzeum, Schliemann által kiásott tárgyakkal, archeologiai, antropologiai és rendkivül gazdag néprajzi gyüjteményekkel; a Wäsemann tervei szerint épült városháza, amelynek belseje gazdagon van diszítve; I. Vilmos császár palotája; Frigyes császárné palotája; a Monoijou-kastély; az egy épülettömeggé csatolt gazdasági, bányászati főiskola és természetrajzi muzeum; a királyi akadémiai épület; a kiállítási épület; az athéni propileumok mintájára épült, 12 dór oszlopú kettős portikusból álló brandenburgi kapu a Linden végében, amelynek attikáján egy quadrigán a győzelem istennője áll; az iparmuzeum, értékes gyüjteményekkel; a Königswache; a börze; a birodalmi bank; a birodalmi főpostaépület; az operaház; a királyi szinház, az uj parlamenti épület stb. B. városát több mint 40 nagyobb szobor és emlékoszlop ékesíti, amelyek közt a hadvezérek szobrai vannak legnagyobb számmal; a legjelentékenyebbek: Nagy Frigyes kiváló (13.5 m. magas) lovasszobra a Linden K-i végében, Rauchnak egyik mesterműve; a nagy választó lovasszobra, a hosszu hidon; III. és IV. Frigyes Vilmos lovasszobra; Blücher, Gneisenau, York és más porosz vezérek szobrai; Schiller, Goethe, Lessing márványszobrai; a 61 m. magas Siegesdenkmal, amelyet az 1864., 1866. és 1870/71, győzelmek emlékére emeltek.
Ipar, kereskedelem és közlekedés. B. Európa egyik legiparosabb városa, a lakosságnak 52%-a foglalkozik iparral. Legjelentékenyebb iparágak: a gép- és fémipar, továbbá a dohánygyártás, festékkészítés, a ruházati, a bőripar, mekánikai és optikai műszerek készítése; nagyon virágzó továbbá a sörgyártás is (mintegy 3 millió hl.). Szárazföldi fekvése dacára B. igen jelentékeny kereskedő hely, különösen a gabonanemüekre, spirituszra, fára és gyapjura nézve, továbbá bank- és váltóüzletek dolgában ma már világpiac. Gabonát az osztrák-magyar monarkiától és Oroszországtól, fát Oroszországtól és Skandináviától, gyapjut az osztrák-magyar monarkiától és Oroszországtól vesz. A rendkivül élénk forgalomnak megfelelnek B. közlekedő eszközei is; 12 vasuti vonal torkollik a városba. Magát a várost körvasut (39 km.) veszi körül; rajta keresztül pedig KNy-i irányban a városi gőzvasut visz, amelyek 1890-1891. közel 5 millió márka bevételt eredményeztek. A lóvonatu vasutak végig vezetnek a város főbb utcáin és elvisznek a környék számos helységeibe; a három társaság vonalainak hossza (1889) 303334 km.; napjában 340694 személyt szállítanak. Két nagy omnibusz-társaság szintén a személyforgalom előmozdítására szolgál; 1891. közel 30 millió jegyet adott el. A bérkocsik száma (1890) 4926. A hajóforgalom a mult években átlag 86241 volt. A postaforgalom nagyságát mutatja, hogy postaküldemények és táviratok után a bevétel átlag meghaladja a 26 millió márkát.
Kulturális intézményekben B. igen gazdag. Frigyes Vilmos egyeteme 1810. alapíttatott. 1891. a tanárok száma 315, a hallgatók száma 4716 volt. Egyéb főiskolái a tudomány minden ágát felölelik; ilyenek: a hadi akadémia, a mezőgazdasági, bányászati akadémiák, a csillagvizsgáló, a képzőművészetek főiskolája, a keleti nyelvek szemináriuma, a fizikai, állattani, élettani, földrajzi stb. intézetek, a külömböző klinikák. Más kulturális intézmények a fönt említett muzeumok, a kartográfiai és geodéziai intézetek, az európai fokmérés központi irodájával, modern filologiai akadémia, számos középiskola, tanítóképző stb. A mily számosak tudományos intézetei, épp oly nagy számban vannak tudományos társulatai és könyvtárai is. A legnagyobb könyvtárak az 1659. alapított királyi könyvtár (800000 kötet, 24000 kézirat), a statisztikai hivatal könyvtára (több mint 100000 kötet), a különböző tud. társulatok könyvtárai, a katonai törzskari könyvtár stb. A tudományos és művészegyesületek száma: 240, ezek közt 60 a zene és ének művelését tüzte ki céljául, 150 kereskedelmi és iparegyesület, 9 mezőgazdasági, 50 politikai, 36 vallási, 11 szini és 80 sport egyesület. Miként a könyvkiadó üzlet, az ujságirodalom is virágzó; 1890. 621 ujság és folyóirat jelent meg B.-ben; a napi lapok közt nálunk is a legismeretesebbek: a Norddeutsche Allgemeine Zeitung, a Post, a National-Zeitung, a B.-er Tagblatt, a Vossische, a Germania stb. A művészetek előmozdítására legtöbbet tesz a művészetek akadémiája, amely éven kint kiállítasokat rendez az országos kiállítási épületben. A nagyobb szinházak száma 15, a kél legjelentekenyebbről már föntebb tettünk emlitést; ezenkivül jelentősebbek még a B.-er szinház, a Lessing-szinház, a Wallner-szinház és a legtöbb ülőhelyet magában foglaló Kroll-szinház. Összesen most 26 szinház van.
Közigazgatás élelmezés, közegészségügy, pénzügy. B. külön közigazgatási kerület «Stadt-Kreis B.» névvel. A közigazgatás a 34 tagból álló városi tanács kezében van, amelynek élén egy főpolgármester és egy polgármester áll; a tanácsosok közül csak 18 kap fizetést. Közigazgatás szempontjából a város 326 kerületre oszlik, amelyek mindegyikének élén egy választott előljáró áll. A rendőrség állami. A város megvilágitásáról 5 gáztársaság gondoskodik; ezenkivül (1891) több mint 14000 elektromos lámpát égetnek. A város élelmezésének könnyítesére első sorban a központi nagy (11000 m2 területtel) és másodsorban 11 kisebb árucsarnok szolgál. Az élelmiszerek fogyasztását a következő számok mutatják: B. lakossága fogyaszt fejenként: 76.9 kg. hust (az összesen elfogyasztott 110990000 kilogr. husból 171100 kg. lóhus volt), 14·4 kg. halat, 14.8 buzát, 118.9 rozsot, 73·8 burgonyát, 34.6 zöldséget, 7.5 bort, 23.7 spirituszt és pálinkát és 194.2 l. sört. A betegek fölvételére és ápolására 16 kórház szolgál; ezek közt a legnagyobbak: a kir. Charité, a friedrichhaini és az urbani kórház. B. pénzügyei, a város gyors fejlődésével együtt járó tetemes kiadások mellett is igen kedvezőek, amit igazol az is, hogy 1889. a városi adókat leszállították. Az 1891-1892-ki bevételek és kiadások 75.6 millió márkát tettek ki. A város felvirágzása körül különösen Forckenbeck főpolgármester szerzett nagy érdemeket (meghalt 1892 máj. 26.). Utóda Zelle. A város 6 képviselőt választ.
B. környéke, a felület egyhangusága mellett is egyes helyeken természeti szépségekben nem szegény. Mivel ujabban a közlekedést a város tőszomszédságában fekvő helyekre megkönnyítették, e helyek szépítésére mindig több gondot fordítanak. Leglátogatottabb kirándulási helyek: a Charlottenburgi park; a Jungfernheide, a Plötzensee a Spreetől É-ra: a Tegeli erdő, az ugyanily nevü tóval, az előbbitől É-ra: Charlottenburgtól D-re a Spandaui erdő terül el: ettől D-re pedig a Grundelwald, számos mulatóhelylyel: D-re van továbbá a Hasenheide, szintén gazdag mulatóhelyekben, DK-en van végre a nagy kiterjedésü Köhlische Heide.
B. története. B. vidékén hajdanta vendek laktak, kik azután a német gyarmatosoknak engedtek helyet. B. neve 1244. fordul elő legelőször oklevelekben, egy, a szomszéd Spree-szigeten épült másik telep neve (Colonia = Kölln) már 1238-ban. 1225 és 1233 kötött mindkét gyarmat megkapta a bardenburgi jogot; egyébiránt az ikervárosok csak 1709. egyesültek egymással. A bajor, de méginkább a luxemburgi házból való fejedelmek alatt a város szép lendületnek indult. 1391. B. az önálló biráskodás jogát nyerte; de a XV. sz.-ban sokat szenvedett s mark-i rakoncátlan junkereklől, első sorban a Quitzow családtól. Hohenzollern-i t. Frigyes, az uj fejed. család megalapitója (1415) véget vetett az ököljog korának; II. Frigyes pedig Kölln helyén uj kastélyt épített (melynek romjain a mai kir. palota emelkedik). János Cicero óta (1486-99) B. állandóan székvárosa a brandenburgi fejedelmeknek. 1544. a város pénzen szerezte vissza a II. Frigyestől elkobzott biráskodási jogot. Joakim meghonosította a protestáns istentiszteletet (1539). 1613. János Zsigmond reform. hitre tért, mi zendülésre szolgáltatott okot. A 30 éves háboruban a rozzant falaktól körülvett városnak pénzen kellett magát a svédek látogátásától megváltania. Lakossága akkor 10000-re rugott. Frigyes Vilmos a «nagy választófejedelem» B. felvirágzása körül is szerzett nagy édemeket. Leszállította az adót, ujabban és célszerüebben megerősítette, alapját vetette a Friedrichswerder és Dorothea-városrésznek, és menedékhelyet nyitott a szárnyai alá menekülő waldenseknek, hugenottáknak és németalföldi reformátusoknak. Ugyanő a Spree-hajózáson is lendített és különösén Spandau városrész telt meg alatta hajós néppel. I. Frigyes király 1709. azután a négy városrészt egy egészszé egyesítette. Cl alapította továbbá a Friedrich-városrészt, a Zeughaus-t és számos tudóst meg művészt hivott meg udvarába. 1699. és 1700. alapját vetette a szépművészetek és tudományok akadémiájának. I. Frigyes Vilmos leromboltatta a várfalakat, az őrséget ellenben 14265 főre emelte, mig a többi lakosság csak 58800-at tett. Nagy Frigyes számos külföldi iparost telepített B.-be, az állatkertet gyönyörü parkká alakította át, a katonaság számára pedig kaszárnyákat épített. A városi közigazgatást az 1747. rendelettel rendezte. A 7 éves háboru elején, 1757. Hadik vezérlete alatt magyar huszárok sarcolták meg a várost; 1760. pedig az oroszok, kik 2 millió hadi sarcot követeltek. A század vége felé a kereskedelmi és iparos osztály tart kezdett foglalni a tisztviselői és katonai elemekkel szemben. Mig 1707. csak 55000 lakosa volt a városnak, 1800-ban azok száma már 172132-re emelkedett. 1806 október a franciák szállották meg B-t, és e megsarcolással egybekapcsolt okkupáció 1808. dec.-ig tartott. A napoleoni háborúk lezajlása után B. a haladás és jólét pályáján egyre előrehaladt, III. Frigyes Vilmos megalapította az egyetemet (1809), melyhez elsőrangu tudósokat nevezett ki és az ő parancsára építette Schinkel e régi muzeumot. IV. Frigyes Vilmos az uj muzeumot létesítette. 1838-ban épült az első vasut. 1848 márc. 18. vette kezdetét a szabadságharc, mely azonban itt is rövid idő alatt zátonyra került. 1860 óta az é. külvárosokban egymásután nagy gyárak épültek, 1871. pedig B. a német császárságnak fő- és székvárosa lett és azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. Tisztaságra és példás katonai rendre nézve egy város sem mulja felül.
