Bukarest
Bukarest (oláhul: Bucuresci: lásd a tervrajzot),
BUKAREST
Bukarest
){kind=small}
Bukarest
Románia fő- és székvárosa, félig sikságon, félig dombokon, a Dimbovicának mindkét partján, 87 méter magasan, az északi szél. 44°26'42" s a keleti hosszuság 26°6'9" alatt, 220.000 lak., akik közt mintegy 5000 magyar van. Éghajlata miként Oláhországnak D-i részeiben, nagy különbségeket tüntet fel. Télen a hőmérő néha leszáll 18°C.-ra, nyáron pedig fölszáll 45°-ra is, legkellemesebb évszak az ősz (szept. és okt.). B.-ben, amelynek kerülete 20 km. Nagy átalakulása ellenére még sok utca szűk és kanyargós. Még néhány évtized előtt egészen keleti képet nyujtott, kövezetlen vagy pallókkal takart sáros utcáival, kis ablakos és magas tetős apró házaival és lakóinak keleti szokásaival. Ma, bár eredetiségét még sok dologban megtartotta, már egészen más képet nyujt. Messziről a szemlélőre, kupolás templomaival, pléhfödeles házaival és meglehetősen nagy kiterjedésü kertjeivel kellemes hatást tesz. Utcái már nagyobbára kövezettek és csak a mellékutcákban bántja a járókelőket a sár vagy a tikkasztó por. Vizvezetéke is jó vizzel látja már el a város. A forgalom benne nagyon élénk, feltünő a sokféle nemzetiség: bolgárok, szerbek, törökök a különféle Ny-i nemzetek mellett és az ingben, gatyában járó oláh paraszt, báránybőr-sapkájával és a parasztasszony kettős katrincájával, amint fején földje termékeit viszi eladásra, kezében pedig orsóját forgatja. A városban, ahol a kereskedelem is a legélénkebb, a legszebb és legmodernebb utcák: a Lipzcan, a Calea Victore és a Bulevardul Elisabeta, Carol és Orientului. Ezekhez vannak nagyobbára a nyilvános épületek (a bank, posta, táviró) és szép lakóházak is, elegáns boltokkal. A város sok templomának nagyobbára keresztformája van; nagysága és művészi értékök által csak kevesen tünnek ki; nagyobbára alacsonyak; feltünő szinekkel vannak befestve. A legkiválóbb templomok a metropolita-templom, 1656. épült, 1834. restaurálták, belseje izléstelen, a képek sokszor rútnak, benne egy ezüst koporsóban őrzik a város szentjének, Szt. Dumitrunak földi maradványait, mellette van a metropolita háza és az országgyülés palotája; a Radu-Voda 1572-ből, ennek közelében a Bucur-kápolna, állítólag a város legrégibb épülete, a Mihaiu-Voda 1594-ből; a Curte-Veche; a Szt. Georghe; a Szt. Spiridion; a kékre és barnára festett, faragványos diszítéseinél fogva legszebb Stavropoleos-kápolna, a bizánci stilusban épült Doamna Balasa: a róm. kat. Szt. József-templom és 1 csinos zsinagóga. A templomokon kivül a paloták játszanak B.-ben legnagyobb szerepet; egykoron nagyobbára erődökül is szolgáltak, de művészi értéke egynek sincs; még legcsinosabb a Soutzu-palota a boulevardon; a Stirbeiu, a Calea Victoriein, a Ghika-palota, amelyben most a prefektura van. Az egykori Golesco-palota a Calea Victoriein, most királyi palota; kivül egyszerü, de belül szép, izléses termekkel, A boulevardon van az akadémai, az egyetem, muzeum és könyvtár, amelylyel szemben egy kertben III. Mihály oláh vajdának, Erdély egykori zsarnokának (megh. 1601) Beleuzetől készített bronz szobra látható, amint fokosát magasra emeli. Ugyanitt áll Radulescunak (megh. 1872), az oláh költészet és irodalom atyjának és Lázár Györgynek, egy erdélyi oláhnak szobra, aki az első oláh nyelvü iskolát alapította. Az akadémia közelében van a nagy kórház, amelynek udvarán áll Catacuzenunak (lefejezték 1716-ban Konstantinápolyban), az utolsó oláh fejedelemnek márványszobra. Nagyobb épületek még a nemzeti szinház, amelyben oláh, olasz és francia nyelven is tartanak előadásokat, az osztrák-magyar követség palotája, a külügyminiszterium palotája, az Ephoriefürdő, az arzenál és több hotel. Ény-ra a város előtt van az egykori Controcini-kolostor, ma a király szerény tavaszi rezidenciája. B több terén kertek vagy squareok vannak, ilyenek az Episcopie, Stantu Gheorghe, Icoana, Serindar; a város közepén fekszik a buja növényzetü, terjedelmes és szép Cismegiu-kert, hatalmas vizeséssel. A Calea Victoriei külső végében fekszik a Kisszelev-park, a kocsin járó B.-iek délutáni rendes korzója, körülötte csinos villákkal. A fontosabb kulturális intézetek: az 1864. francia mintára alapított egytem, a természetrajzi és régiségtani muzeummal, képtárral, különböző laboratoriumokkal és az oláh akadémiával; 2 liceum, 4 gimnázium, kereskedelmi iskola, többféle katonai iskola, konzervatorium, építő- és ipariskola és valami 60 népiskola; a népnevelés azonban még most is meglehetősen elhanyagolt. Tudományos intézetek még a bakterologiai botanikus meteorologiai és geológiai intézet. Gazdag B. jótékony intézetekben is; van 7 kórháza (Coltza, Philantropie, Brancovan, Mavrogen stb.), 8 szegényháza, 2 árvaháza (amelyek közt a legjelentékenyebb az Asilul Helena). Az ipar és kereskedelem csak ujabb időben fejlődött; az ipar főképen a nyugat-európai iparcikkek elárusításával foglalkozik. A várost több lóvonatu vasut szeli át. A közigazgatás élén a városi tanács (egy orsbescu, polgármester, 3 helyettes és 17 tanácstag) áll; a város 5 fő és 93 alkerületre oszlik, nagyobb része gázzal egyes helyek pedig elektromos fénynyel vannak megvilágítva. A város környékének látogatottabb helyei: a Baneasai-erdő és a Herestreui kertek; valamivel tovább pedig a festői Panteleimon. B. városa környékén a Brialmont belga tábornok terve szerint készült erősített tábor által meg van védve ellenséges támadással szemben.
A hagyomány szerint B.-t Bucur pásztor alapította. A krónikák a XIV. sz.-ban tesznek róla először említést. A XIV. század vége felé Mircea vajda az oláh fejedelmek téli rezidenciájává tette és itt építette lakóhelyéül a mai Curtea vecket. 1698. Brancovan Tergovisteból véglegesen ide tette át a fejedelem lakását. 1716. a szerbek kirabolták. 1771. okt.30. falai alatt az Essen vezérelte oroszok a törököket legyőzték, amiért ezek kénytelenek voltak Moldvából és Oláhországból kivonulni, amely országokat csak az 1774-iki békében szerezték vissza. 1789 nov. 10. II. József császár hadai foglalták el és csak az 1791 aug. 4-iki békében adták vissza. A sok viszontagság következtében most a város nagyon aláhanyatlott és midőn 1807. az oroszok ujra megszállották, csaknem puszta volt. 1812 máj. 28. itt kötötték az oroszok és törökök a B.-i békét, amely szerint az előbbiek megkapták Beszerábiát és Moldva egyharmadát, mintegy 45,000 km2 területet. 1828. az oroszok ujra megszállották B.-et; a drinápolyi 1829 békében pedig átadták az oláhországi hoszpodárnak. Ez időtől kezdődik B. hirtelen emelkedése. 1861. fejedelmi 1881. pedig királyi székvárossá lett. V. ö. Licherdopol, B. 1889.
