Bűvölés,
Bűvölés, v. bájolás, v. B.-bájolás, bűbájolás, alapjában u. a., ami a varázslás (l. o.); az ujabb szóhasználat szerint azonban ennek különösen egyik és pedig azon neme, mely vm. a rendes- és a természetestöl eltérö alakba, v. állapotba való elvarázsolásban áll. Ez értelmében véve rokon vele a megboszorkányozás és megigézés is.
