Cabrera
Cabrera Ramon don, morellai gróf, a spanyol karlistapárt tábornoka szül. 1806 dec. 27., Tortosában Kataloniában, megh. Wentworth-ban (Angliában) 1877 május 24. Teologiát tanult, de mivel a papi pályára kedvet nem érzett, 1834. egy karlista csapatba lépett. 1835-töl kezdve mint önálló vezér müködött, nagy merészséget kegyetlenséggel párosítva, különösen 1836 óta midőn 72 éves anyját Mina tábornok Tortosában főbe lövette. Rancon-nál csatát veszítvén és megsebesülvén egy ideig bujdosott, de 1837. ujra megjelent 40,000 emberrel és 80 ágyuval s a Krisztinapárti tábornokok fölött több gyözelmet aratván Madrid kapujáig nyomult. Don Carlos parancsára azonban a fővárosnak megint hátat fordított. Morella elfoglalása után (1839-ben) don Carlos grófi méltóságra emelte s Valencia, Murcia és Aragonia kormányzójává nevezte ki. Még don Carlos eltávozása után is, saját felelősségére folytatta a küzdelmet, mignem Espartero tábornok őt 1840 jul. 6. francia területre szorította át. A francia kormány ekkor a hami várba záratta, de már ugyanazon év végén szabad lábra helyezte. Franciaországban való tartózkodása alatt meghasonlott a trónkövetelő környezetével, amiért öt don Carlos 1842. rangjától megfosztotta, Don Carlos lemondása után fiának, Montemolin grófnak C. legbizalmasabb tanácsadója lett s érdekében 1848. még egyszer kitüzte Spanyolországban a karlista felkelés zászlóját, de a szerencse most sem kedvezett C.-nak. A pasterali ütközetben (1849 jan. 27.) megveretett s sulyosan megsebesülve Franciaországba menekült, hol rövid fogság után ismét szabadon bocsátották. Ezután Angliába ment, hol mint a dúsgazdag miss Richards férje állandóan megtelepedett. A karlista mozgalmakban 1855 után nem vett többé részt, s az 1871-ki karlista inváziót sem helyeselte. V. ö. Rahden, C. Erinnerungen aus dem spanischen Bürgerkrieg (Frankfurt 1840); Ugyanaz, Cabrera. Aus Spaniens Bürgerkrieg (Berlin 1851); Rosbella, Historia de C. y de la guerre civil en Aragon stb. (Madrid 1844) Hubbard, Histoire contemporaine de l'Espagne (1891).
