Cambridge,
Cambridge, 1. Adolf Frigyes herceg Tipperary gróf, Culloden báró, Hannover ország helytartója és angol tábornagy, III. György király legifjabb fia szül. Londonban 1774 febr.. 24., megh. u. o. 1850 jan. 8. Korán a hadseregbe lépett s 1793., mint ezredparancsnok részt vett a hondschoote-i ütközetben. 1794. atyja ezredessé, C. herceggé és peer-ré nevezte ki. Mint felsőházi tag, a francia forradalom elleneihez tartozott s támogatta Pitt politikáját. 1803. Hannoverában a franciák ellen harcolt. 1816. pedig Hannovera helytartója és később alkirálya lett s e minőségben a tudományok és művészetek pártolása által népszerűségre emelkedett. 1837-ben, midőn Ernő Ágost cumberlandi herceg a hannoverai trónra lépett, viszszatért Angliába. Nejétől, hessen-kasseli Auguszta hercegnőtől egy fia és két lánya született: 1. György (l. alább); 2. idősb Auguszta leánya (szül. 1822.), ki Frigyes Vilmos, mecklenburg-strelitzi nagyherceghez ment nőül; 3. ifjabb leánya Mária Etelka (szül. 1833.) Teck Ferenc hercegnek (württembergi Sándor herceg fiának) a neje.
2. György Frigyes Vilmos Károly, herceg, angol tábornok és a brit hadsereg főparancsnoka, az előbbinek fia, szül. Hannoverában 1819 márc. 26. Atyja halála után ennek cimét és helyét öröklötte a felsőházban. 1854. lord Raglan alatt részt vett a Krim-háboruban, de betegsége miatt még a háboru bevégzése előtt visszatért Angliába. 1856. Viktoria királynő az angol hadsereg főparancsnokává nevezteki, s e minőségben több reformot vitt keresztül. Eltörölte a botbüntetést, behozta a csapatok könnyebb felszerelését s a tisztjelöltek vizsgáját. A tiszti állások megvásárolhatását sok ideig védte, de a közvéleménynek végre engedett s 1870. megnyugodott annak megszüntetésében.
