Cinnóber

Teljes szövegű keresés

Cinnóber (cinnabarit ásv.), a legfontosabb illetőleg az egyedüli kéneső- vagyis higanyérc, belőle olvasztják ki a kereskedésbe kerülő kénesőnek majdnem egész mennyiségét. Anyaga higanyszulfid (HgS); kénesőtartalma 86,2%. Leginkább tömött, szerencsés, földes darabokban vagy hintve esetleg mint bevonat is fordul elő; néha oly tisztán tálalják, hogy megőrölve cinnóber festéknek használható. Hatszöges rendszerbeli romboéderes kiképződésü apró kristályokban is terem és egyik nevezetes optikai tulajdonsága a cirkuláris polárosság, mely tüneményt legelőször a C.-en ismerte fel és tanulmányozta Descloizeaux. Kárminvörös, részben ólomszürkébe hajló, a földes féleség skarlátpiros, karcszine is ilyen. Az oszloplapok irányában meglehetősen hasad; k. 2-2,5; fjs. 8-8,2. A C. előfordulása csak kevés helyre szorítkozik; ritkábban telérekben, inkább telepekben. Hazánkban említésre érdemes mennyiségben van a szepes-gyömöri érchegységben Szalnán (Szepes vm.) találják. Van azonkivül még Selmecen, Rozsnyón (itt régebben bányászták is), Porácson (Szepes vm.), Zalatnán (Dumbrava hegység). Boszniából Kresovo mellett az Inac hegyen ismerik. Közel hozzánk Szerbiában az Avala hegyen bányászszák (Zsigmondy V., Az avalai higanybánya Szerbiában, Földt. Közl. 1887). A három legnevezetesebb előfordulási hely: Krajna, Idria, Spanyolország: Almaden és Kalifornia: Uj-Almaden (San Joséhoz közel), mely utóbbi jelenleg a leggazdagabb és legtöbbet termel. Az idriai C. alsó és felső triászkorabeli palákat, mészköveket, homokköveket és breccsiákat impregnál. Idrián agyaggal, szénnel s az idrialin-nak nevezett ásatag gyantával, illetőleg földi szarukkal bensőleg keveredve is találni s ekkor higanymájérc a neve; higanykorallérc-nek vagy egyszerüen csak korallérc-nek akkor mondják, midőn egy feketés, héjjas tömeget (némelyek szerint apatitot) impregnál. A C.-től impregnált palákat s homokköveket téglaérc-nek is szokták nevezni, noha ez a név a kupcit egy változatára van lefoglalva. Az almadeni (a Sierra Moréna É-ilejtőjén) C. a szikár agyagpalábn fekveteket képező homokkőben s kisrészben mészkőben fordul elő; az ércet tartalmazó fekvetek 8-10 m. vastagságuak s fél mértföldnyire is huzódnak. A kaliforniai (uj-almadeni) C. szerpentinben, sőt bazaltban s trachitban is képez telep-, tömzs- s lencse-forma impregnációkat. Leggyakoribb a szerpentin s ennek fedőjét alkotó krátakorbeli rétegek határvonalán. Alárendeltebb jelentőségü a C. előfordulás Mexikóban (Chihuahua állam, Sierra Madre), Japánban s Khinában; a Pfalzban Wolfsberg s Landsberg (Moschel mellett); Toszkánában; Monte Amiata; a velencei Alpokban; Velalta, Modenában: Ripa; Csehország: Horzovitz. Nevezetes jelenség a C. előfordulási körülményeiben az, hogy nem igen kisérik társásványok. Képződésére nézve termőhelyei arról tanuskodnak, hogy nagyobb mélységből feltörő források rakhattak le; gazdgabb termőhelyei nagy diszlokációi repedések mentén vannak, de még érdekesebb s nevezetesebb az, hogy ma is rakódik le C. egyes nagy mélységből felszökő meleg forrásokból. Igy Kaliforniában az 1500 m. magas Uncle Sam vulkáni kup alján elterülő nagy szolfatára-terület u. n. Sulfurbankját, melynek trachit az anyaga, vizgőzök, szénsav és kénhidrogén járják át s a feltóduló gőzök meg vizek opál, kalcedon, kén mellett C.-t és bitumenes anyagokat raknak le. A lerakódás oly nagy mértékü, hogy 1874 óta bányászat tárgyát is képezi. Ugyancsak Kaliforniában a Boraxtól É-ra fekvő Sulfur-Spring egyre tartó kovalerakódásaiban is folyton képződik C., valamint a Virginia hegylánc, Virginia City s a Comstoc telér között levő Steamboat völgyének meleg forrásai által lerakott kovasavja is C.-vel van impregnálva. - A C.-t már az ókorban ismerték. Plinius minium néven emliti (ma a vörös ólomoxidnak a neve); a C. szót kinnabari gör. szóból: sárkányvér - származtatják, mi vörösszinét jelzi. Az almadeni bányákat már Kr. e. 7 századdal mívelték, az idriaiakat 1497 óta bányászszák, a kaliforniaiakat 1849 óta. A C. anyagának, a higanyszulfidnak fekete módosulata is ismeretes s pedig nemcsak mint kémiai termék, hanem mint ásvány is, úgy hogy a HgS dimorf anyag. A feketemódosulatot Kaliforniában (Lake County) találták, tömöttés tetraéderes alakokban; neve metacinnabarit. Fjs. 7,7; karca fekete. A cinnobert kémiai értelemben l. Merkuriszulfid.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages