Coruna
Coruna (ejtsd: korunya) La-, 1. A régi Galiciából alkotott négy tartomány egyike Spanyolországban az Atlanti-óceán, Lugo és Pontevedre tartományok közt, 7903 km2 területtel, (1887) 613,881 lak. A majdnem egészen hegyekkel borított tartomány partjai nagyon szakgatottak; a kis, jó kikötésül szolgáló öblök (rias) közül a kiválóbbak: a Varesi, Ferroli, Coruňai, Lagoi, Murosi és Arosai. Az alacsony hegyek kötz a legmagasabb a Lugo határán emelkedő Cabo de Serpe (832 m.). Az esőben gazdag vidéken bő, de rövid folyócskák vannak; köztük a legnagyobbak a Sor, a Nera, Jubia és az Ulla. Az éghajlat Spanyolország egyéb részeihez képest hüvös és esős. A földbirtok nagyon kis részekre van fölosztva és bár nagy részét erdők és legelők takartják, gabonaát exportál. Az állattenyésztés virágzó; sok szarvasmarhát visz ki, különösen Angolországba. A halászt is sok embert foglalkoztat. Vas-, rézérceit és szenét alig bányászszák. A legismeretesebb ásványvizforrása a plombiéresihez hasonló Arteijó és az aixihez hasonló Carballo (29-36°). Az ipart főképen a halbesózással, hajóépítéssel, üveggyártással és porcellánkészítéssel, kötélgyártással, vasolvasztásssal, gépgyártással és dohánygyártással foglalkozik. 97 ayuntamientora oszlik. - 2. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a C.-i ria partján, (1887) 37,251 lak., a városon kívűl fekvő nagy dohánygyárral ( a La Pallozával), amely 2000 munkást foglalkoztat, és egy nagy üveggyárral. C. elsőrangu tengeri erősség, 5 erőssége közül a legnagyobbak a San Anton és a Sta Cruz. Ujabb része, a Pescaderia alacsony félszigeten fekszik. Legkiválóbb épületei: a Santiago székesegyház a XII. századból, a Santa Maria del Campo, a katonai épületek és a börtön. A teljesen biztos kikötőnek igen élénk a forgalma, különösen Angliával, ahová főképen élő állatokat szállítanak. 1888. A kivitel 27,5 millio, a bevitel 33,3 millio értéket képviselt. A kikötő világító tornya, a 23 m. magas Hercules-torony, állítólag a karthatóiak idejéből való; Trajanus idejében Caius Severus Lupus javította ki. C. a rómaiak Brigantiuma, a középkorban Caronium nevet viselt, 1588. II. Fülöp itt gyüjtötte össze a győzhetetlen armadát.
