Corzan Avendano
Corzan Avendano Gábor, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a magy. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. Szomolnokon, Szepes vármegyében 1827 aug. 20. Iskoláit Eperjesen S.-A.-Ujhelyen, Kassán, Selmecen végezte. 1850-ben Bécsbe ment a műegyetem hallgatására; itt töltött aztán két évet s u. o. a tanári vizsgálatot 1854. A mennyiségtanból és a természettanból letette. E közben 1853. A kassai főgimnáziumnál lett helyettes, és 1855. Rendes tanár. 1858. Pestre jött a kir. Kat. (most V. ker.) főgimnáziumhoz, s 1866. Ugyanott helyettes és 1867. Rendes igazgatóvá neveztetett ki. Az akadémia 1864. Választotta levelező taggá. 1869. A. m. kir. Tudomány-egyetemen a fizikára habilitáltatott. 1872. A Ludovika tanügy és irodalom terén szerzet érdemeiért számos kitüntetésben részesült; igy 1873. Az országos közoktatásügyi tanács tagjává lett. Számos matematikai és természettudományi értekezésen kívűl a következő műveket irta: Elemző mértan. (Pest 1863); Szögmértan (1864); Számtani példatár (1865); Az uj elemző mértan történeti fejlődése s alapvonalai, összefüggésben a Descartes-rendszerrel. (1865. Akad. Értes. Math. És Term. VI.); Elemi síkmértan (1867); Mértani pédatár (1868); Betüszámtani példatár (1868); A Föld őstörténelme I. füz. (1868. Közhasznu könyvtár I.); Földünk őstörténelme (1875); A mennyiségtan alapelvei (a Lud. Akad. Tartandó előadásokhoz, 1880); s hozzá Mennyiségtani gyakorlókonyv (1882).
